Az EBESZ is megúszhatja

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 15. szám, 2018. április 13.

Az EBESZ kritikája szerint a magyar választásokon nem egyenlő feltételekkel indultak a pártok, hiszen az állam és a kormánypárt forrásainak mindenre kiterjedő felhasználása miatt senki más nem jutott szóhoz. A választók többsége kizárólag a kormánypártok álláspontjáról értesült.

Igen, mi is úgy látjuk, hogy az ellenzéki pártok hiába fogalmaztak meg nagyon határozott ellenvéleményeket, például a választás egyetlen, középponti témájában, a migráció ügyében, ezeket (a Kétfarkú Kutya Párt kivételével) egyik sem tudta elmondani. Még az olyan, evidenciának tekinthető érvnek is bennük kellett rekednie, mint hogy

– a menekültkérdés csak kis részben határvédelmi téma, mert alapvetően emberi jogi kérdés;

– ellenséges kultúra elméletileg sem létezik, és az európai kultúrában nagy szerepet játszó arab pedig végképp nem lehet az;

– a dzsihadisták elől menekülők nem csupán szexuálisan felajzott férfiak, s a hozzánk érkezők hetven százaléka is nő volt és gyerek;

– nincs olyan nép, amely arra szerveződne, hogy elpusztítson más népeket és mindenkit megerőszakoljon, ilyesmire csak fegyveres hadseregek szerveződnek, és a menekülők nem fegyveresek;

– az ide érkező nők közül senki nem viselt burkát, csak olyan kendőt, amihez hasonlót nálunk is évszázadokon át hordtak a nők, miután „bekötötték a fejüket”, vagyis férjhez mentek;

– az emberek többsége nem az állama által hirdetett politikát képviseli, hanem a saját világnézetét, ezért nem gyanúsíthatunk minden muszlimot azzal, hogy antiszemita vagy keresztényellenes;

– a (zsidó)keresztény eszmeiségnek nem az a lényege, hogy aki keresztény, az magasabbrendű, hanem hogy gyakorolja az együttérzést, és hiszi, hogy Isten mindenkit a saját képére teremtett;

– az, hogy inkább bűnhődjön száz ártatlan, mint hogy egyetlen bűnös is megmeneküljön, mélyen ellenkezik mind a keresztény, mind általában a humanista értékrenddel;

– ugyanígy az is ellenkezik ezzel, hogy egy állam egy másik népről előre eldöntse, hogy annak tagjai kizárólag élősködők lesznek, és nem lehet őket beilleszteni egy civilizált társadalomba.

Mindezeket pedig kizárólag azért nem terjeszthették szabadon, mert ebben a kormánypárti média túlsúlya és a plakáthelyek kisajátítása akadályozta őket.

Ja, nem. Talán inkább mégis az a valóság, amit Tamás Gáspár Miklós is felfestett nekünk a választások délutánján a Klubrádióban: „Az ellenzéki pártok hozzá sem szóltak a választás legfőbb témájához, illetve ha mégis, akkor halált megvető bátorsággal azt vágták bele az ellenfelük képébe, hogy „Igen! Igen! Igen! Egyetértek!”

Így aztán nagy bajban lenne az EBESZ, ha valaki konkrétan is érdeklődne, hogy akkor tehát melyek is lettek volna azok a háttérbe szoruló, ellenzéki gondolatok. Még szerencse, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely szerint az EBESZ-nek nem feladata a magyar választási kampányról politikai véleményt mondani. Ha pedig ezt komolyan veszi, a testület ugyanúgy megúszhatja, ahogy az egész unió is. Nem kell hülyét csinálnia magából azzal, hogy kijelenti: Magyarországon a kormány olyan ellenzéki álláspontok közzétételét akadályozta meg, amelyeket nem mondott ki senki. 

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 12. szám, 2018. március 23.
LXII. évfolyam, 10. szám, 2018. március 9.
LXII. évfolyam, 4. szám, 2018. január 26.
Élet és Irodalom 2018