A kritika regénye

KÖNYVKRITIKA - AZ ÉS KÖNYVE - LXII. évfolyam, 12. szám, 2018. március 23.

Az ÉS könyve márciusban – Radnóti Sándor (szerk.): Holmi antológia III. Bírálatok, viták, nekrológok. Libri Kiadó, Budapest, 2017, 880 oldal, 7999 Ft

Holmi antológia III. nem reprezentatív válogatás – sem abban az értelemben, hogy kizárólag a legnagyobb hatású Holmi-kritikákból állna, sem abban, hogy erős (vagy bármilyen) javaslatot fogalmazna meg az elmúlt negyedszázad irodalmi kánonjával kapcsolatban. Fontos művekről szóló Holmi-kritikák nem kerültek bele a gyűjteménybe; és vice versa, kevésbé jelentős vagy akár elfeledett (elfeledendőfélben lévő) könyvekről is olvashatunk az antológiában, ha a Válogató úgy tartotta helyesnek. Tanulság: az autonóm kritika egyebek közt éppen azért autonóm, mert nem mozog együtt szolgai módon a kulturális világ fejleményeivel. Nem csupán nagy művek hívnak életre jelentős kritikai teljesítményeket, és olykor a kritikának (ideig-óráig?) nincs érdekes mondandója a később meghatározónak tekintett művekről. (Ha már a reprezentativitás kérdésénél tartunk: a kötet 84 szerzője közül 68-an férfiak és 16-an nők. A genderegyenlőség hiányának problémáját a kortárs kulturális nyilvánosságban nem ezen a köteten kell leverni; de azért ne hagyjuk említés nélkül a dolgot.)
(...)
Az autonóm kritika gyakorlatára azonban komoly veszélyek leselkednek. Ilyen veszély az, amikor a karakteres értelmezés vízióvá növekszik, és túlterjeszkedik az érvényességi körén: lásd Nádas Péter esszéjét Thomas Mann naplóiról (a Holmi Figyelő rovatának legelső szövegét!), Nemes Nagy Ágnes fiókban maradt, s csak posztumusz megjelenő válaszát, majd Balassa Péter, a kötet egyik főszereplőjének hozzászólását, amely – a szereplő intellektuális alkatától némiképp idegen módon – közvetíteni igyekszik az álláspontok között, vagy legalábbis megmagyarázni, miért értette félre Nemes Nagy Nádas bizonyos megállapításait. Legalább ekkora veszélyt jelent az autonóm kritika gyakorlatára, ha a kritikus nem a megfelelő érzékenységgel közelít a műhöz, és a saját alkati viszolygásához keres érveket, nem pedig az érvek segítségével ad magyarázatot az ellenérzéseire: lásd Farkas Zsolt és Bányai János páros kritikáját Balassa Halálnaplójáról, Márton László válaszát az előbbi kritikusnak, majd a viszonválaszt.

Tisztelt Olvasó!

Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.

Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra.
Megnézem a reklámot
Ha legfrissebb számunk összes cikkére kíváncsi, vagy az online archívumhoz kíván hozzáférni, mindezt a megszokott módon elérheti.

Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.

vagy
A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 6. szám, 2024. február 9.
LXVII. évfolyam, 19. szám, 2023. május 12.
LXVI. évfolyam, 28. szám, 2022. július 15.
Élet és Irodalom 2024