ENNYI

(Végjátékok)

PÁRATLAN OLDAL - LXII. évfolyam, 10. szám, 2018. március 9.

– Tartsák meg maguknak a kérdéseiket! – förmedt rá a Fidesz alelnöke az újságírókra egy sajtótájékoztatón. Németh Szilárd ezzel lényegében új fejezetet nyitott a kommunikáció világában, a főpárt és közvélemény viszonyában és persze sajtóelhárításban.

A hatalom mostantól nem futkos el az Országház folyosóján a tudósítók és riporterek elől. Nem tesz úgy, mintha telefonálna, csupán azért, hogy megússza a kínos kérdéseket. Nem rohan mobillal a kezében a mosdóba, nem csapja rá a lengőajtót a mikrofont tartó kézre, nem bújik az oszlop mögé, nem lapul a parlamenti liftajtóhoz. A hatalom ezentúl úgy fogja összehívni az újságírókat, hogy azonnal értésükre adja: itt ő mondja meg, ki tehet fel kérdéseket neki, és ki nem, márpedig ha a hatalom valakit Soros-ügynöknek néz, vagy egyszerűen csak levegőnek, az jobb, ha meg sem mukkan egy sajtótájékoztatón.

A parádés politikai performansz annyira lenyűgözte az utólag (!) felháborodott kollégákat, hogy nagy álmélkodásukban elfelejtettek visszaszólni a Fidesz valódi arcának. Pedig akár meg is tapsolhatták volna. Németh Szilárd ugyanis nem csupán azt bizonyította be, hogy mi a legegyszerűbb és legcélszerűbb módja a sajtó elhallgattatásának, hanem kétségtelenné tette azt a tényt is, hogy az úgynevezett Nemzeti Együttműködés Rendszerének, ennek a gátlástalan úrimurinak ő a legtahóbb figurája.

Nyilván kedvence a Rendszergazdának, hiszen, bár személyiségjegyeik különbözőek, ám nézeteik a nyilvánosság kezeléséről és lekezeléséről tökéletesen azonosak. Ezt onnan is tudni lehet, hogy Legfelsőbb Hely sajtóirodája közölte: Orbán Viktor nem vesz részt az ellenzék által szorgalmazott miniszterelnök-jelölti vitában, mert „a viták ideje lejárt!”

Ne kapkodjunk levegő után, ez egy nagyon bátor és nagyon őszinte politikai coming out. Igen, a viták ideje lejárt, vége a demokráciáról szóló halandzsázásoknak, a szólás szabadságának, a felelősséget firtató kérdéseknek, a belepofázási igényeknek, vége az egész álarcosbálnak. III. Richárd sajtófőnöke útján azt üzeni a népnek: Kuss legyen!

Szerintem rendben van ez így. Nem sopánkodni kell, hanem reménykedni: a nép hamarosan visszaüzen.

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 37. szám, 2018. szeptember 14.
LXII. évfolyam, 8. szám, 2018. február 23.
LXII. évfolyam, 4. szám, 2018. január 26.
Élet és Irodalom 2024