SZÜRREÁL

„Az a fontos, hogy terjesszük a zavart, nem az, hogy kiküszöböljük.” Salvador Dalí frappáns formulája a jelek szerint az egyre szürreálisabb kormányzati kommunikáció vezérelveként funkcionál.

A kormány egyik rendíthetetlenül stabil géniuszának minapi empatikus, éles elméjű megállapítása a közmunka áldásos társadalmi hatásairól meglehetős tiltakozást váltott ki. A miniszter hivatalának közleményében legott értelmezte a védhetetlenül önleleplező nyilatkozatot: „természetesen nem a tisztességesen és becsületesen dolgozó közmunkásokra gondolt, hanem azokra, akiket korábban a szocialista kormány belekényszerített a »megélhetési bűnözésbe«, és a segélyt bűncselekményekkel egészítették ki”. Természetesen nem. Még hogy.

Az immár afrikai őrmester diktátorok rendszerét idéző familiáris-hivatali korrupció émelyítő kipárolgásában sok éve pácolódva tanácstalanul kérdezzük: vajon ki kényszeríti a jelenlegi kormányzati elitet a „megélhetési bűnözésnek” erre a tobzódására? Csak nem a nyolc évvel ezelőtti szocialista kormány?

Dalí különben festőnek sem volt utolsó. Ha csak egyetlen képét hajlandóak megnézni, legyen mondjuk A polgárháború előérzete. Míves munka.