BÉLA

PÁRATLAN OLDAL - LXII. évfolyam, 5. szám, 2018. február 2.

Ő ajánlott parkolót a forgalmas Széchenyi Gyógyfürdő előtt, némi aprópénzért. Olyan 40–50 év körüli lehetett akkortájt.

Gyakran jelent meg összeverve, kifosztva, elesettként. Akik ott látták, megsajnálták. Hoztak használt ruhát, télikabátot, cipőt, főként a tél közeledtével.

Egyik reggel odajött az autóhoz, és így beszélt: szeretnék három deci bort inni, kérek 270 forintot. Ennyit kért, nem többet és nem kevesebbet. Megköszönte.

Jó ideje nem látni már. Mégis, inkább csak 40 lehetett akkoriban.

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 11. szám, 2018. március 14.
Élet és Irodalom 2024