ABLAKUGRÁS

PÁRATLAN OLDAL - LXII. évfolyam, 1. szám, 2018. január 5.

Nincs szerencséje a Magyar Műugrószövetségnek, miután úgy tűnhet, hogy miniszterelnökünk csak a 2017‑es budapesti úszó-világbajnokság megrendezéséig volt a műugrás szerelmese. Alig ért véget a világbajnokság, a Duna „Állványerdő” Aréna lebontása/átalakítása elhúzódott, a miniszterelnök parlamenti ablakából is jól látható óriási műugrótorony bontását azóta is végző, a Csillagok háborújában látott, birodalmi lépegető méretű munkagépek pedig napi rendszerességgel akadályozzák az alsó rakparton közlekedőket. Egy bontást azonban sikerült befejezni. Működésképtelen lett a Magyar Műugrószövetség. A Duna Arénában eddig otthon kapott versenyirodájuk megszűnt, a versenyszervezők, a bírók, valamint az idén visszavonult versenyzők is kivonultak a sportágból. Ennek megfelelően a 2017‑es országos bajnokságuk is elmaradt – írta az utanpotlassport.hu. A Műugrószövetségnek egyetlen reménye maradhatott csupán, hogy  miniszterelnökünk időben értesül a hírről. Alaposan áttekintettük, hogy az ablakából szintén látszó felcsúti Puskás Akadémia mire is fordítja a tao-rekordot jelentő 5,4 milliárd forintos támogatást. Dacára annak, hogy a műugrás már 1904-ben szerepelt a Saint Louis-i olimpiai játékokon, és ennek a magyar hagyományokkal is rendelkező sportágnak volt a kétszeres toronyugró Európa-bajnoka Újvári László (Pinokkió), és Zságot Irén Londonban olimpiai 9. helyezést ért el, még az ott felsorolt támogatási tételek között – konyhatechnológia, polár órák, buszvásárlás, kondicionálóeszközök, teakonyha-gépészet, sportcsarnok-bővítés, környezetrendezés – sem találtunk utalást a Magyar Műugrószövetség gondjainak enyhítésére. Pedig ilyen jelentős összegből Felcsút igazán helyet adhatna egy bajba jutott sportágnak is. 

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 13. szám, 2021. április 1.
LXV. évfolyam, 8. szám, 2021. február 26.
LXIV. évfolyam, 27. szám, 2020. július 3.
Élet és Irodalom 2021