HORDA
PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 50. szám, 2017. december 15.Emlékezetes volt néhány éve egy nemérdemesmegjegyeznianevét kormánypárti politikus megszólalása a „szingli hordákról”. Jobb érzésű emberek felháborodtak e megjelölésen.
A színház.hu közzétett egy írást A legundokabb néző címmel (2017. december 8.). Ebben szó esik a köhögőkről, a mobilozókról, a karattyolókról. S egyszer csak ezt olvasom: „A középiskolás horda”. A szöveg: „Kellemes karácsonyifüzér-szerű hangulatvilágítást kölcsönöz a nézőtérnek, ha egy elhivatott irodalomtanárnő által lefoglalt sorban pár tucat gimnazista szinkronban mobilozik. Ne legyünk előítéletesek: nem biztos, hogy a mai fiatalokkal van baj, lehet, hogy az előadás megválasztásával. Az viszont csakugyan bosszantó, ha a polgárpukkasztási ösztöneiket a nézőtéren élik ki: a másik fülébe rágózás, a szándékosan hallható, előadást minősítő összesúgás, a büfében rohangálás, lépcsőkorláton lecsúszás egykettőre feléleszti bennünk az illembajnokot. Ne küszködjünk, felesleges: a pedagógiai kudarctól valószínűleg sokkos tanárnővel érdemes esetleg pár szót váltani, hogy a következő alkalommal mindenki a neki megfelelő módon és helyen szórakozhasson.”
A színházakat igazgatók mindent megtesznek, hogy a fiatalokat színházba csábítsák. Nyilatkozatok, kedvezmények. Egyre több fiatalt látok különböző előadásokon, legyen az alternatív vagy „köszínházi”. Jó hallani pozitív reakciójukat az előadások után. Van egy rossz hírem az írás szerzőjének: küszködni fogunk.
Egy elhivatott, de nem kudarcoktól sokkos tanárnő reagált, aki diákjaival olykor „a nekik megfelelő helyen” is szórakozik. Jelentsen ez bármit.
