Forog
PRÓZA - LXI. évfolyam, 49. szám, 2017. december 8.Állt minden. Még a felhők sem taszigálták egymást, unottan ácsorogtak a nagy kékségben. A Jóisten tejbepapija olyan sűrűre sikeredett, hogy megállt benne a kanál. Én se nagyon csináltam semmit azon kívül, hogy a ránézésre velem egyidős borostyánfallal szemeztem anyám kertjében. Azon ritka napok egyike volt, amikor ráértem nézni, ahogy egy gombostűnyi pók két borostyánlevél között szánkázik a maga szőtte pályán. A cirokseprűt anyám olyan hanyagul támasztotta a falnak, amilyen hanyagul a borotvát hagyta ott a kerti asztalon. Biztos a bolyhokat szedte vele a ruhákról, gondoltam, aztán nem is foglalkoztam ezzel többet, mert csörgött a telefonom. A pénzügyes lenézően dünnyögött bele egyenesen az agyamba, azt mondta, hogy tizenharmadika van, és még nem adtam le a számlám, úgyhogy legyek kedves bevinni, különben nem utalják a fizetésem.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
