NAGYIDA

PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 44. szám, 2017. november 3.

A magyar gazdaságot új dimenzióba kell léptetni, nem a termelésre, hanem a fejlesztésre fókuszálunk, és ezt röviden digitalizációnak is nevezhetjük, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Itron új „kiválósági központjának” megnyitóján. Hát, nevezhetjük a nyulat „röviden” oroszlánnak is, de attól még nem lesz az. A digitalizálás analóg jelek számjegyekké alakítása abból a célból, hogy számítógépen rögzíthessük és kezelhessük ezeket. Megfelelően sűrű mintavételezés esetén az analóg jel a digitális halmazból tökéletesen visszaállítható. A digitalizálás egy eszköz, és nem egy ország gazdaságának átalakítása; ezt valaki elmagyarázhatná Magyarország külügyminiszterének. És persze, ránk férne valamilyen átalakítás, mert az egy főre jutó GDP-ben már leküzdöttük magunkat a V4 csoport utolsó helyére. Volt már cél a legfejlettebb mezőgazdaság, akartunk Európa leg­iparosodottabb országa lenni, turisztikai és bankcentrum meg az egész EU közlekedési csomópontja, a mesterséges intelligencia fejlesztési központja és a keleti nyitás európai kapuja is. „A vajda Csóri, a nagy álmodó” reinkarnációi fennen hirdetik: „semmik vagyunk, s minden leszünk.” Nagyida, végállomás? 

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 27. szám, 2018. július 6.
LXII. évfolyam, 22. szám, 2018. június 1.
LXII. évfolyam, 20. szám, 2018. május 18.
Élet és Irodalom 2018