Hangzavar a nyolcadik kerületben
KÖNYVKRITIKA - LXI. évfolyam, 39. szám, 2017. szeptember 29.Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017, 315 oldal, 2999 Ft
Éppen e visszafogott, egyszerű, mégis komoly mesterségbeli tudást mozgósító szövegek fényében érthetetlen az a modoros-giccses-hatásvadász hang, ami sok másik írás sajátja (például: Túró Rudi), és ami ilyen szerkezeteket eredményez: „a vasárnapi zárva tartás kiskapujának szemöldökfáján újonnan megkapaszkodó családi kisbolt” (12.). Ezekben az esetekben maga az elbeszélő tolakodik az előtérbe, elszívva a levegőt a történetek szereplői elől, így fosztva meg őket az érvényesülés esélyétől, helyettük saját magát mint virtuóz mondatok alkotóját mutatva fel. Nem az önéletrajzisággal van a gond, hiszen kitűnő szövegek születtek, ahol az elbeszélő és a szerző szándékoltan közel kerül egymáshoz, ezek közt van, amelyik szervesen illeszkedik a kötethez (Férfiak), van, amelyik kilóg (A szent boszorkány), és van, amelyiket talán érdemes lenne más műfajként (is) megírni („...épp csak eltakarta, hogy nincs rajta semmi...” (versként), Harcosok klubjai (minimalista novellaként).
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
