TÁRSASJÁTÉK

Gyerekkoromban az egyik kedvenc társasjátékom volt a nagyszüleimtől örökölt, „Ne nevess korán” elnevezéssel bíró. Egyik nagybátyám, jó humorú s főleg „művész kezű”, fából faragott egy példányt – a mai napig őrzöm –, s ráírta: „Ne röhögj túl korán!” A 0–99 éves korban élvezhető kedvtelés a „Ki nevet a végén” magyarítást kapta a későbbi keresztségben.

A közelmúltbéli undorító plakátkampány eszembe jutatta a kis táblát. Az „útszéli” alkotóinak figyelmébe ajánlom, hogy a játékban magát már biztos győztesnek érző résztvevőt az utolsó lépés előtt is kiüthetik, s kezdheti elölről felépíteni magát.

Sokunk „játékszenvedélye” a régi, és optimisták vagyunk!