Rendkívüli állapot

Az ÉS könyve júliusban - Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2017, 101 oldal, 2499 Ft

A rendkívüli állapot tehát a líra otthona, ugyanakkor annak „kihirdetésével” az Üdvözlet mint konverzációs forma már, ha úgy tetszik, a prológusban elnyeri keserűen ironikus felhangjait. Aki itt beszél, az a szorongatottságról szól, az egzisztenciális otthontalanságról szól, de úgy, hogy akár a bibliai de profundis üres eget verő kiáltása is idehallik. Ráadásul mindez a kontinens belsejéből morajlik fel, ekképp a szöveg veszít nehézkedéséből, ám súlya megnő. A szándékos vagy szándéktalan utalás Nemes Nagy Ágnes remekére, A föld emlékeire, megrendítő verszárlatba torkollik: „Nem érdemes emlékezni a földre.”

Az Üdvözlet a kontinens belsejéből ívének két szélső pontja a rendkívüli állapot konkrét formáira épül, az első pilléren az említett nyitó vers szellemében és invokációja szerint a szélesebb, közösségi horizontot pásztázó költői tekintet teremt „otthontalanságot”. A másik pilléren a betegség, a kórházi lét, a test közvetlen kiszolgáltatottsága, a határmezsgyén billegő, a halálos betegség árnyékában születő képek forgolódnak otthontalanul.