EGYKOR ÉS MOST

Az Ady által „geszti bolond”-nak titulált miniszterelnök egyenesági felmenője, Tisza István Borosjenő (ma: Romániában, Arad megyében) ura volt, amíg Nagyvárad 1660-ban történt, török általi elfoglalásakor a birtok odaveszett. Amikor 1692-ben Nagyvárad felszabadult, az uralkodó a borosjenői uradalmat Rinaldo d’Este modénai hercegnek adományozta, aki felesége révén rokonságban állt a Habsburgokkal. Ezt követően a Tisza család három egymást követő generációja próbálta meg a császári hivataloknál visszaperelni a borosjenői birtokot, de nem jártak sikerrel, mert az uralkodó nem akarta a „rokoni család”-tól visszavenni, amit egyszer odaadtak. És egyébként is a reformátusok amúgy sem voltak a katolikus udvar kedvencei. Végül, 1766-ban az udvar 12 falut – köztük a szomszédos Gesztet – adta oda kárpótlásként Tisza Lászlónak, amivel több mint 20 ezer holdnyi birtok járt együtt.

Geszt falu és a hozzátartozó kastély fél kilométerre van a mai magyar–román határtól, magyar területen.  Az 1945-ben államosított Tisza-kastélyt, amelyben a rendszerváltás után iskola és könyvtár működött, a 3. Orbán-kormány – a KDNP kezdeményezése alapján – 2017 áprilisában, 2/3-os törvényhozói támogatással a református egyháznak ajándékozta. Szászfalvi László, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka beszédében első érvként arra hivatkozott, hogy Geszt a Tisza család ősi fészke (ami, mint látjuk, nem igaz), másodsorban pedig arra, hogy „kevés olyan család volt a magyar történelemben, amelynek tagjai olyan aktív és elkötelezett szerepet töltöttek be a magyar politika világában, a magyar nemzeti politika világában, mint a Tisza család”. És egyébként is: most van a reformáció születésének 500. évfordulója. 

Az eredeti törvényjavaslatban még benne volt, hogy az EU-pénzből felújításra kerülő kastélyt és a hozzá tartozó 27 hektáros parkot örökös elidegenítési tilalom terheli, a megszavazott változatban azonban már az elidegenítési korlát 15 évre csökkent.  Megemlítendő – sőt ez a történet legfontosabb része –, hogy éppen ebbe a Tisza-kastély-törvénybe csomagolta a kormány a 2007. évi államivagyon-törvénynek azt a generális módosítását, amely lehetővé tette, hogy állami ingatlanok ingyenesen egyházi tulajdonba kerüljenek – s ezzel korlátlanná váljék az egyházak számára történő restitúció.