A humanizmus Homérosza(i)
KÖNYVKRITIKA - LXI. évfolyam, 16. szám, 2017. április 21.Thomas A. Szlezák: Homérosz – A nyugati irodalom születése. Fordította Tatár Sándor. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2016, 284 oldal, 3495 Ft
Szlezák nincs híján az unitárius iskolára és a német humanizmusra jellemző szinte vallásos Homérosz iránti rajongásnak. Arról még meg tud győzni, hogy az Iliász költője magasra tette a lécet minden későbbi költőnek vagy epikusnak. Homérosz azonban – akit a szerző az Iliász alkotójának, és az Odüsszeia-költőnél nagyobb költőzseninek tart – Szlezák szemében hérószi méretű kultúrateremtővé nő. Talán nemcsak a grecista szisszen fel azoknál a mondatoknál, amelyekben a szerző Homéroszra, pontosabban a hellénisztikus kori Homérosz-filológiára vezeti vissza a modern európai szellemi szabadságot; egy kalap alá véve a XVIII. század előtti kereszténységet, a XX. századi szocialista államokat és a mai iszlám világot – mint az intellektuális nyitottságot nélkülöző kultúrákat.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
