SZERETET ÉS VILÁGBÉKE

PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 10. szám, 2017. március 10.

Nem véletlen, hogy a Szovje... akarom mondani, Oroszországban újra engedélyezték a családi pofont. Ha megkérdezné valaki (persze nem kérdezi, azért mondom itt), szerintem mi az emberiség jövőjének záloga, akkor habozás nélkül azt válaszolnám, hogy a szeretetteljes családi légkör.

Az a gyerek, aki biztonságot adó szeretetben, odafigyelő, támogató közegben nő fel, nemcsak hogy nem lesz Putyin, Trump vagy Orbán, hanem soha még csak eszébe se jut majd ilyenekre szavazni, vagy efféléket támogatni. Az így felnövekvő ember biztosan nem lesz diktátor, bűnöző, lelketlen kizsákmányoló, vagyis pszichopata. Rendes ember lesz, és kész.

A nagy kérdés az, miként tudnánk elérni, hogy a jelenleg élő, többségükben már gyerekként megnyomorított lelkű emberek másképp bánjanak saját csemetéikkel, mint ahogy velük tették a szüleik. Hogyan válhatnának képessé erre, különösen, ha olyan kevés jó pszichoterapeuta van, és azok is milyen drágák?

Volt azért már néhány javaslat ilyesmire, hirtelen Jézus vagy Buddha neve jut eszembe, ezek, sajnos, nem váltak be. Az is kétségtelen, hogy tapasztalható némi elmozdulás ebben a létfontosságú ügyben, és nem is kellene annyira türelmetlennek lennünk, hiszen még csak pár ezer éve létezik egyáltalán homo sapiens (maga a név is a megelőlegezett bizalom szép példája), és ma már alig néhány helyen vannak divatban a nyilvános autodafék.

Szóval, nem lenne rossz most már egy kis globális felmelegedés, már csak a világbéke érdekében is...

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 16. szám, 2019. április 18.
LX. évfolyam, 41. szám, 2016. október 14.
Élet és Irodalom 2021