A fehér őrület
PRÓZA - LXI. évfolyam, 4. szám, 2017. január 27.Tibi a pultra dob egy százeuróst, majd az egész gárda kivonul a kocsmából. Hangosan nevetnek és ugratják egymást az utcán.
Amikor elhalkulnak, a fiú belenéz a bárpult mögötti tükörbe. Kávét és vizet rendel. Reméli, hogy az anyja nem adja fel addig, amíg ki nem józanodik annyira, hogy meggyőzően tudja hazudni, hogy nem részeg. Aggódik, mert már három órája van távol. Kimegy a vécébe hányni, majd visszajön, és megissza az italokat.
Sötét van már, amikor kilép az utcára, de még tartanak a falunapok. A mulatós zene ütemét viszi a szél. Tíz percig sétál a futballpálya felé, az anyja szembejön vele az úton. Ragyog az arca, messziről integet, amikor észreveszi a fiát.
„Eladtam az összes mackót” – mondja.
„Tényleg?”
„Igen. Gyere, meghívlak egy sörre.”
„Nem kell, anya.”
„De, gyere, ünnepeljünk.”
Megfordulnak. A fiú nem vágyik rá, hogy igyon, de nem akar ellenkezni. Az anyja kikér egy üveges Drehert és egy kólát. Leülnek egymással szemben az egyik asztalhoz.
„Nem hittél nekem, ugye?” – kérdezi az anyja.
„Hát nem gondoltam, hogy mindet el tudod adni.”
„Ez a te bajod. A kishitűség. Egy fiatalember vette meg az összeset. És nézd, Euróban fizetett.”
Az anyja előveszi a tárcáját, gondosan kihajtogatja belőle a húszeurósokat.
„Hát ez szuper, anya” – mondja a fiú, és belekortyol a sörbe. Égeti a gyomrát. Az anyja csicsereg, hihetetlenül boldog. Egy órán keresztül hallgatja a terveit és próbál együtt örülni vele.
Az anyja ragaszkodik hozzá, hogy ő fizessen. A fiú hagyja. Ránéz az órájára, tizenegy óra van már. Csendben sétálnak az autó felé. A focipálya túloldalán, távol a hazafelé ténfergő tömegtől két fekete Mercedes parkol. Égnek a lámpáik, megvilágítják a pálya melletti gyér cserjést. A kocsik előtt hat férfi áll, és hangosan röhög.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.