Merkantilizmus és populizmus
PUBLICISZTIKA - LX. évfolyam, 37. szám, 2016. szeptember 16.A második világháború után az Egyesült Államok által vezetett világrendnek a liberális demokrácia és a szabadság mellett a nemzetközi szabad kereskedelem volt a harmadik nagy pillére, amelyet a gazdasági prosperitás egyik fő forrásának tekintettek. Mára azonban Amerikában a globalizáció, azon belül is a szabad kereskedelem de facto elveszítette politikai legitimitását, és szinte szitokszóvá vált a javában zajló elnökválasztási kampányban. „Amerikanizmust, nem globalizmust!” – harsogja Donald Trump, „fair kereskedelmet, nem szabad kereskedelmet!” – szólít föl Hillary Clinton. Honnan jön az új keletű protekcionizmus és gazdasági nacionalizmus Amerikában? Valóban megöli a globalizáció a jól fizető állásokat és lenyomja a munkabéreket? Hamis köztudat, populista választási demagógia vagy valós tények állnak a negatív percepciók mögött?
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
