„Tervezőként a személyes párbeszédben hiszek”

„Magyarországon a várostervezők többnyire úgy képzelik, hogy csak a szabályok felállítása a dolguk: hogy milyen magas, milyen beépítésű legyen egy-egy terület, milyen arányokban lehessen épületeket tervezni stb., és nem figyelnek arra az igényre, amit a városszövet és annak funkciói támasztanának. A komplex látásmód, hogy egy-egy építészeti megbízást városi léptékben kell megoldani, nem jellemző a Budapestért felelős tervezők gyakorlatára” – mondja a Kaliforniában született és ott felnőtt magyar építész, Demeter Nóra, akinek nevéhez, illetve a Zoboki–Demeter Építészirodához számos fontos budapesti középület és irodaépület létrehozása fűződik. Közöttük legismertebb a Művészetek Palotája, amelynek elsősorban képzőművészeti múzeumi terveiért volt felelős, mindenekelőtt a Ludwig Múzeum kialakításáért, majd a Műpa melletti Vodafone-székház teljes belső átalakításáért. Később, amikor az iroda Kínában, Sencsen városban egy a Műpánál is nagyobb kulturális központot tervezett, ugyancsak a múzeum tervezését koordinálta, és doktori disszertációját is ebből a témából védte meg. Közben saját irodát alapított, amelynek alkotóközössége főként a hozzá közelebb álló kisebb léptékű épületekkel és belsőépítészeti tervekkel foglalkozik.