Török imám Pennsylvaniából

VISSZHANG - LX. évfolyam, 29. szám, 2016. július 22.

Jó néhány évvel ezelőtt Orhan Pamuk felolvasóestjén, Berkeley-ben ismerkedtem meg török származású amerikai barátaimmal. Tőlük hallottam először Gülenről. A minap izgatottan hívtak, hogy katonai puccs kezdődött szülőhazájukban. Erdog˘ant nem kedvelik, de egy katonai diktatúra még nála is rettenetesebb lenne – magyarázták.

Éppen magyarországi nyaralásunkból érkeztünk vissza, holtfáradt voltam, és mire másnap reggel felébredtem, a puccs már véget is ért. A tévében bemondták, hogy Tayyip Erdo­g˘an török elnök nemcsak megtartotta a hatalmát, de villámgyorsan megtalálta a puccs kirobbantóját is, aki nem más, mint az Egyesült Államokban élő 75 éves török imám – Fethullah Gülen. Erdo­g˘an azonnali kiadatását követelte. Lehetséges lenne, hogy a Pennsylvania állam egyik eldugott településén, Saylorsburgban élő beteg vallási vezető állna a török puccs mögött?

Az amerikaiak többsége, köztük én is, hitetlenkedve vakartuk meg a fejünk búbját.

Gülen 1941-ben született, és egy falusi imám fia. Erzurumban folytatott vallási tanulmányokat, majd megismerkedett Said Nusrival, a kurd származású szufi prédikátorral, és annak hatása alá került.

Sok szó esik mostanában a radikális iszlám fanatikus követőiről, viszont keveset hallunk azokról a vallási vezetőkről, például Gülenről, akik éppen ellenkezőleg, a más vallásokkal való együttműködésen és tolerancián alapuló iszlámot hirdetik. Gülen jó kapcsolatokat ápolt II. János Pál pápával, Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, sőt izraeli rabbikkal is. Mérsékelt muzulmán nézeteit támogatják az amerikai demokraták is, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter meleg szavakkal méltatta Hizmet (A Szolgálat) elnevezésű mozgalmát.

Gülen cukros és szívbeteg. 1999‑ben gyógykezelésre érkezett Amerikába, de a látogatásból többéves terápia lett. 2001-ben letelepedési engedélyt kért, amit először elutasítottak, de aztán egy hétéves jogi procedúra után a Bush-adminisztráció 2008-ban megadta neki, és így Gülen kérheti az amerikai állampolgárságot is.

Itt nálunk Kaliforniában akkor vált ismertté, amikor követői iskolákat alapítottak. Ezek ún. Charter Schoolok, és nincs közük a muzulmán valláshoz; magántőkével működtetett, állami támogatást is élvező általános iskolák. Gülen iskolái a matematikai és számítógépes ismeretek oktatására koncentrálnak, és sikeresek. Amikor iskolái nem találtak elegendő matematikatanárt az USA-ban, Törökországból „importáltak” angolul beszélő számítástechnikusokat és oktatókat. 2009‑ben például 684 tanáruk érkezett Törökországból az H1B vízumprogram keretében.

Gülen támogatója, sőt, szövetségese volt Erdog˘annak.  Kapcsolatuk 2013-ban romlott meg, amikor kiderült, hogy Erdog˘an Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) is érdekelt abban a korrupciós ügyben, amelyik az Irán elleni szankciókat játszotta ki. Korrupt politikusok tudtával aranyat csempésztek Iránba, ahonnan cserébe illegális gáz és olaj érkezett Törökországba. Gülen mozgalmát Erdog˘an azzal vádolta meg, hogy a korrupciós ügy kirobbantásával kívánja megrendíteni kormánya hatalmát, és valóságos hajtóvadászatot indított a „gülenisták” ellen.

A kiadatási követelést Kerry külügyminiszter úgy kommentálta, ha megfelelő bizonyítékai vannak Erdog˘annak, az USA hajlandó kivizsgálni az ügyet. Gülen azt nyilatkozta, hogy nem aggódik a kérelem miatt, szerinte Erdog˘an maga szervezte a puccsot. Így próbálja hatalmát megszilárdítani.

Az Egyesült Államok óvatosan kezeli a kölcsönös vádakat, főleg az Incirlik repülőbázis miatt. Ott amerikai NATO-repülőgépek és nukleá­ris fegyverek is állomásoznak, és a bázis török parancsnoka, Bekir Ercan Van tábornok a sikertelen puccs után menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. Sajtóhírek szerint azt az USA azonnal megtagadta. Az állítólag „gülenista” tábornokot az Erdog˘anhoz hű erők letartóztatták.

Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a nukleáris fegyverekkel felszerelt, Szíria közelében fekvő, stratégiailag fontos támaszpont megbízhatatlan puccsisták kezére kerüljön. Ezt Erdog˘an is tudja, és talán ezért is követeli Gülen kiadatását, amit jelenleg elképzelhetetlennek tartanak az USA-ban.

Persze a politikában minden megtörténhet.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 42. szám, 2019. október 18.
LXIII. évfolyam, 40. szám, 2019. október 4.
LXIII. évfolyam, 36. szám, 2019. szeptember 6.
Élet és Irodalom 2019