Az Eötvös Károly Intézet álláspontja a tanárok március 30-ra tervezett tiltakozó akciójáról és a pedagógusok sztrájkjogáról

HÍREK -

Az Eötvös Károly Intézet jogi elemzést készített a március 30-ra bejelentett egyórás „tanársztrájk” alkotmányos körülményeiről.

A részt vevő pedagógusok célja a kormány oktatáspolitikájának bírálata. Ezt az akciót nem a sztrájkra vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, hanem, elemzésünk szerint, a résztvevők cselekedetének jogi mérlegelése során a véleménynyilvánítás szabadsága és a polgári engedetlenség szempontjait együtt kell figyelembe venni.

Az Eötvös Károly Intézet jogi elemzést készített a március 30-ra bejelentett egyórás „tanársztrájk” alkotmányos körülményeiről.

A részt vevő pedagógusok célja a kormány oktatáspolitikájának bírálata. Ezt az akciót nem a sztrájkra vonatkozó szabályok alapján kell megítélni, hanem, elemzésünk szerint, a résztvevők cselekedetének jogi mérlegelése során a véleménynyilvánítás szabadsága és a polgári engedetlenség szempontjait együtt kell figyelembe venni.

A tanárok, noha az akció során alkotmányos alapjogukat gyakorolják, ez, miközben jogi helyzetükre jelentős hatással van, nem mentesíti őket a munkavégzés megtagadásának munkajogi következményei alól. Ezzel az akcióban részt vevő pedagógusok is tisztában vannak. Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint azonban a munkajogi szankció, tekintettel a véleményszabadság alkotmányos védelmére, semmiképpen nem lehet terhesebb annál, mintha a résztvevők más, politikailag semleges okból mulasztották volna el a tanóra megtartását; ellenkező esetben a munkáltató megsértené az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét.

Az elemzés kitér a szülők és a gyerekek véleményszabadságának gyakorolhatóságának problémájára, megállapítva, hogy, miközben a szülőknek és a diákoknak joguk van a tiltakozó tanárok iránti szolidaritásukat kifejezni, a szülőket és, sajátos helyzetük miatt még fokozottabb körültekintéssel a diákokat, sem az akcióban való részvételre, sem az attól való tartózkodásra nem szabad felhívni vagy őket erre késztetni.

Az elemzés második része pedig arról szól, hogy a sztrájkjog a tanároknak a nemzeti együttműködés által ma korlátozottan biztosított jogi keretek között a munkabeszüntetésig elvezető egyeztető eljárások, a még elégséges szolgáltatás biztosítása, a figyelmeztető sztrájk során, valamint a sztrájk miatt el nem végzett munka bepótlása terén, az általános jogi szabályozás és a közoktatással kapcsolatos felsőbírósági döntések alapján meddig terjednek jogaik, és mik az adott helyzetben esetleges teendőik.

Az Eötvös Károly Intézet teljes elemzését az alábbi linkre kattintva olvashatja.

Budapest, 2016. március 29.

Élet és Irodalom 2024