ENERGIAPOLITIKA

PÁRATLAN OLDAL - LX. évfolyam, 12. szám, 2016. március 25.

Oroszország az energiapiacon keresztül beavatkozik az egyes EU-tagállamok kül-, bel- és energiapolitikájába – hangozott el azon a budapesti konferencián, amelyet a Policy Solutions és a zöldek európai parlamenti frakciója szervezett. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy több uniós ország, például Észtország és Litvánia sikeresen csökkentette energiafüggőségét Oroszországtól. Magyarország és Szlovákia energiaimportja viszont szinte teljes egészében az egykori (?) nagy keleti baráttól függ.

Más: a Népszabadság a RIA Novosztyi hírügynökség közlése alapján ismertette, hogy a Szentpétervári Atomerőmű–2 lesz az új paksi energiablokkokat kivitelező Roszatom referenciaprojektje. Az erőmű egyik volt munkatársa szerint olyan beruházásról van szó, amely az európainál jóval enyhébb orosz műszaki és biztonsági előírásokon is fennakad. Az anyagminőséget igazoló dokumentumokat rendszeresen meghamisítják. A nyomott vizes orosz atomerőművekben visszatérő hiba a csővezetékek anyaghibája és korróziója, s emiatt már Pakson is volt üzemzavar. Ezeket az állításokat a Roszatom cáfolta.   

Emlékeztetnék arra, hogy a magyar állam csaknem öt éve 1,88 milliárd euróért megvásárolta a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészét a Szurgutnyeftyegaz nevű orosz olajcégtől. Miniszterelnökünk akkori véleménye szerint a lépéssel stabilizálták a Molt és csökkentették az ország energiafüggőségét a nemzeti ipar újjáélesztésével és a régió versenyképességének növelésével. (Abba most ne menjünk bele, hogy ez az üzlet mekkora veszteséget okozott Magyarországnak.) Mellesleg az orosz paketteket annak a Gyurcsány-kormány által a válság miatt felvett IMF–EU-mentőhitelnek a maradékából vásárolták meg, amelyet a Fidesz vezetői a kölcsön felvételekor úgy minősítettek, hogy Magyarország lélegeztető gépre került. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének hála az ország visszafordult a szakadék széléről, és e hiteleket is visszafizettük.

Emlékezetem szerint Orbán Viktor még a Nagy Keleti Nyitás előtt azt mondta, hogy az oroszokkal  való külgazdasági kapcsolatoknak mindig van politikai aspektusuk. Akkor igaza volt, és állítását a szakemberek a fent említett konferencián megerősítették. 

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 36. szám, 2020. szeptember 4.
LXIV. évfolyam, 35. szám, 2020. augusztus 28.
LXIV. évfolyam, 21. szám, 2020. május 22.
Élet és Irodalom 2020