Újraszámolva
VISSZHANG - LX. évfolyam, 11. szám, 2016. március 18.Petschnig Mária Zita írásait mindig nagy élvezettel olvasom. Általában remekül összefoglalja gazdaságunk aktuális helyzetét, kilátásait, és jól megtalálja azokat a pontokat, amelyeken keresztül be lehet mutatni a királyi elemzők csúsztatásait. Legutóbbi cikkében (Elszámolva, ÉS, 2016. március 4.) ugyanakkor olyan tévedésbe esik, amely mellett nem lehet szótlanul elmenni.
A szerző az egyensúlyi mutatók elemzése során tér ki arra, hogy – amint az közismert – kormányunk görcsösen ragaszkodik azokhoz az EU-s előírásokhoz, amelyek megsértése esetén könnyen eshetnénk a túlzottdeficit-eljárás alá. Ezek közül elsőként említi az államháztartás hiányának a GDP 3 százalékában meghatározott korlátját, amely normának a teljesítéséhez szerinte „felszámolták a nyugdíjrendszer második pillérét”. Az említett pillér a magánnyugdíj-pénztárakat jelenti, s azok 2011. évi „államosítása” jogosan keltett óriási felháborodást. A konfiskálás azonban semmiképpen sem járulhatott hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez. Ennek a belátásához elegendő arra gondolni, hogy a magánnyugdíj-megtakarítások mintegy háromezermilliárdos összegének elvétele egyszeri aktus volt, az államháztartási hiány (vagy többlet) viszont évente termelődik újjá.
Az említett hiány fenntartásához egyéb tényezők mellett egyébként inkább a kormány által előszeretettel kivetett különadók járulnak hozzá (bankok, energiaszektor, távközlés stb.), amelyek éves összege – ingadozásokkal – ezermilliárd Ft körül mozog. Ez azt is jelenti, hogy a hivatalosan kimutatott 3 százalékos hiány a valóságban mintegy 6 százalék körül lehet, de ennek a felét folyamatosan „eltakarják” a különadók.
A magánnyugdíj-rendszer felszámolása, valamint az elrabolt pénz eltapsolása pedig azzal a következménnyel jár, hogy a kimutatott államadósságon túl megmarad az a rejtett adósság, amivel a jövő nyugdíjasainak tartozik az állam. Vagyis a magyar államadóssági mutató valójában nem a GDP 78–80 százaléka körül mozog, hanem annál kb. 10 százalékponttal magasabban számítandó.
(A szerző közgazdász)
