GRASSZÁLUNK

„Olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek és ezeket adják át a diákoknak. Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kockás inges tanári kar grasszál” – hangzik Klinghammer sokat idézett nyilatkozatának kulcsmondata. Leg­elébb a grasszál szóra vessünk egy pillantást! „Pöffeszkedve, fölényeskedve jár-kel, ténykedik” – írja az Idegen szavak szótára. Hogy a tanárok pöffeszkednek és fölényeskednek, ez nyilvánvaló, minden tanár ilyen, a kockás ingesek különösen, de hogy ezt valaha is közvetítette-e bármelyik televízió, az kétséges. A szótárban második jelentésként a „garázdálkodik, erőszakoskodik”, harmadik jelentésként az „elharapózik, pusztít” tartalom is szerepel. Megint csak, mi tagadás, jellegzetes pedagógustulajdonságokról beszélünk, elharapózunk és garázdálkodunk (freudi elszólás: magam is kockás inges volnék), valamint pusztítunk, én csak a tévés jelenlétet hiányolom. Vajon hol és mikor láthatta exállamtitkár úr a tévében, amint pedagógusok éppen garázdálkodnak vagy elharapóznak? Az ilyen, no persze nagyon gyakori eseteket valahogy még a közszolgálati média sem szokta kameravégre kapni. De lépjünk túl grasszálásaink esetlegességein! A fő kifogás a borotválatlanság-kockás ingesség. A tanárok mintegy hetven-nyolcvan százaléka nő. Megkockáztatom, Klinghammer úr nem rájuk gondolt, amikor a borotválatlanságot mint a garázda pöffeszkedés tünetét említette; a nők emellett legfeljebb kockás blúzosak lehetnek (matematika-tanárnők négyzethálós blúzosak), de ez ellen a nyilatkozó nem emelt kifogást. A maradékból le kell számítanunk a szakállas pedagógusokat, akik, ugyebár, persze borotválatlanok, de az ő esetükben mégiscsak a kockás ingesség tekinthető véteknek. Arányukat becsüljük két-három százalékra. Szóval a pedagógusok mintegy egyötöde, egyhatoda lehet bűnös módon borotválatlan (nem szakállas) és kockás inges. Ami ezt a törpe minoritást illeti, róluk az nem derül ki, hogy borotválatlanságuk és kockás ingességük vajon az okosságnak (oktatásnak, szellemi képességek fejlesztésének) mond ellent, avagy inkább az erkölcsösségnek s vele az erkölcsi nevelésnek akadálya?