MERT JÖN

a tanfelügyelő

PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 41. szám, 2015. október 9.

Kolléganőm meséli: szakközépiskolás kislánya osztálytársa kérte a matektanárnőt, magyarázzon már el valamit még egyszer, mert ő nem érti. Sajnos nem lehet, mondta a tanárnő, mert akkor elcsúszik a tanmenetéhez képest. Tavasszal jön a tanfelügyelő, nem akar elmaradni, haladnia kell az anyaggal. És már ment is tovább. Remélem, tanári pályám évtizedei alatt egyszer sem viselkedtem így, és bízom abban, nem is fogok. Mégsem jutna eszembe ítélkezni a kolléganőm fölött. Elvégre sumákolhatott volna összeszidva diákját, miért nem figyelt. De ő becsületesen elmondta az igazat. És valóban. Mindazon pedagógusok, akik ki akartak vagy akarnak lépni az új életpályamodell szerinti Pedagógus I. által jelentett presztízs- és jövedelemminimumból, két éven belül tanfelügyelőt kapnak.

Érdemes ízlelgetni a szavakat: a liberális–baloldali kormányzatok által megteremtett szaktanácsadó és a NER-es tanfelügyelő hangulatát. S ha jön, a tanfelügyelő majd egy pontrendszer alapján minősít. A pontok harmadát a dokumentumok, vagyis a tanár adminisztratív munkája alapján adja majd. Ami engem illet, úgy vélem, a dokumentáció munkaidő szerint egytizedét, érték szerint egyhuszadát teszi ki tanári feladataimnak. De nem csak a dokumentumok megléte számít: a tantervnek (ez a tanári munka kormányzati tervezése), a tanmenetnek (ez a tanár saját, egyéni terve) és a naplónak (a megtörtént valóságnak) egyeznie kell. Ez persze lényegében lehetetlen. Ugyanis tervezni csak az óraszám száz százalékára szabad. Közben tudjuk, az órák kb. tíz százaléka elmarad. Mert lesz október 23. és március 15., diáknap és bolondballagás, évente egy iskolai, rendkívüli népzeneóra és mozilátogatás. És egy évben egyszer a tanár temetésre, konferenciára megy, diákot kísér tantárgyi versenyre, osztályt tanulmányi kirándulásra – a felsorolás nem teljes. Adott hát a bűvészmutatvány, a kötéltánc. (Azzal nem is számolok, hogy pedagógus is lehet beteg.)

Ez a kis diáklányka talán azt hiszi, azt tapasztalta meg, a tanárok embertelenek. De nem, nem. Ösztönösen bár, azt tanulta meg (vagy kellett volna megtanulnia), mit jelent egy túlcentralizált, tekintélyelvű, bürokratikus oktatási modell s annak gyerekellenessége, ha épp rajtunk csattan. 

A szerző további cikkei

LXVII. évfolyam, 46. szám, 2023. november 17.
LXVII. évfolyam, 40. szám, 2023. október 6.
LXVII. évfolyam, 26. szám, 2023. június 30.
Élet és Irodalom 2024