Széchenyi vesztésre áll?

Csapó Benő Az emberfők kiművelése – a tanulás hatalma című ÉS-cikke (2015/26., jún. 26.) így indít: „Úgy látszik, Széchenyi legfőbb terve vesztésre áll.” A kiművelt emberfők száma ugyanis nemhogy gyarapodna, de bizonyíthatóan fogy. A másfél kolumnás szöveg igen alaposan járja körül az oktatás kérdéseit, mindenben igazolva a fenti állítást. A szegedi egyetem professzorának valamennyi tétele megalapozott, s javaslatai is helytállóak.

Nem költünk eleget oktatásra – ír­ja –, csökken a hatékonyság, növekszik az agyelszívás, mind több a funkcionális analfabéta, kiöregszenek azok a pedagógusok, akik még komoly felvételivel jutottak az egyetemre, a mai választék sokkal gyengébb. Az oktatás optimalizálását célzó korábbi kutatások eredményeit nem hasznosították. Azok az országok törtek előre, ahol felismerték az iskolák fontosságát. Csapó kiemeli az óvodai nevelés és az alapkészségek alsó tagozatos elsajátításának szerepét a későbbi tanulmányi eredményekben, az iskolákban megjelenő társadalmi szelekció negatív hatását s azt, hogy az iskola milyen keveset ad hozzá a gyerekek otthonról hozott tudásához és szocializációjához. Hiányoznak a személyre szabott fejlesztőprogramok, a családi hátrányok kiegyenlítése. Szerinte az érettségi nem objektív, nem a tényleges képességeket méri. 

A sokféleségre, az egyéni igényekre kellene a hangsúlyt helyezni – különböző tempóban is lehet tanulni. A gyerekközösségekre is kell építeni. A tanulás öröm lehetne, ám ehhez az szükséges, hogy teljesíthető kihívást jelentsen, összhangban legyen a meglévő tudással, és esélyt adjon a tanultak iskolán kívüli hasznosulására. Fontosak az új technikai lehetőségek, az angoltudás, de még fontosabb a kritikus értékelés készsége és az ismeretek szintetizálása. Meg kell értetni a társadalommal, hogy az oktatás költsége: befektetés, amely haszonnal térül meg. Az emberi lét lényege: „tudni és haladni előre” – ahogy Dante mondja.  El kell érni, hogy mindenki tanulhasson, ez az egész társadalom érdeke.    

Egy gondom van e tanulmánnyal: megkerüli az alapvető okokat, ugyanis a Fidesz-állam oktatáspolitikájáról nem esik benne szó. Ez az elemzés egy szakmai fórum jó kiindulópontja lehetne, az ÉS-ben azonban nem szabadna elhallgatni: a gondokat elsősorban a mai állam tanelvei okozzák. Orbánék szerint ugyanis nem kell ennyi diplomás, nem kell ennyi érettségizett, nem kellenek közismereti tárgyak a szakiskolákban, nem kell 18 éves korig tanulni, viszont sok betanított munkásra van szükség, akik nem gondolkodnak a világ dolgain, csak végrehajtják, amit mondanak nekik. Ez persze nem az ország, csupán az Orbán-kormány érdeke. Ám ha ez a tanügyi alapvetés, akkor hiába részletezzük a problémákat és a teendőket. Szél ellen nem lehet.

Nem tudom, miért nem foglalkozik mindezzel Csapó Benő – bizonyára oka van rá –, nem hiszem, hogy ő ne látná mindezt. Ám amíg a betegség fő okát nem állapítjuk meg, addig a gyógyítás sem lehetséges.