HETI TEXTUS

PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 22. szám, 2015. május 29.

„A nemzetiszocialista kormány nyomban uralomrajutása után kiutazási tilalmat léptetett életbe. Az emigránsjelöltek márciusban még várták, hátha elül az üldözési hullám. Hozzánk áprilisban érkezett az első nagyobb német tömeg. Nemcsak Párizsnak, Brüsszelnek, Prágának, hanem valamennyi európai fővárosnak problémája a német emigránsok szétszóródása. Épp úgy probléma a szegény emigráns, mint a gazdag, aki a pénzét is magával hozza és vállalkozni akar. Tavasszal, mikor az első nagy emigrációs hullám kezdett hömpölyögni a német birodalomból nyugat és kelet felé, Wolff Károly figyelmeztette Budapestet az új veszedelemre. A vészharang megkongatása után a belügyminiszter nyilatkozatban nyugtatta meg az aggódókat: a kormány minden rendelkezésre álló eszközt megragad, hogy megakadályozzon egy káros tömeges külföldi beözönlést. A határrendőrség feltartóztatja azokat a sokcsomagos német családokat, amelyek harmadosztályon, gyerekkel és mindenféle cókmókkal akarnak magyar területre belépni, nyilván azzal a szándékkal, hogy itt telepedjenek le. Az a töredék, melynek mégis sikerül eljutni Budapestig, nem vállalhat semmiféle munkát, vele szemben a legszigorúbban betartatják a munkavállalási tilalmat” – Rab Gusztáv riportja a Pesti Napló 1933. szeptember 24-i számában.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 26. szám, 2020. június 26.
LXIV. évfolyam, 25. szám, 2020. június 19.
LXIV. évfolyam, 24. szám, 2020. június 12.
Élet és Irodalom 2021