KÉT VÁLASZTÁS EURÓPÁBAN
PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 20. szám, 2015. május 15.Két brutális választási vereség rázta föl Európát a múlt héten.
Nagy-Britanniában a Munkáspárt a közvélemény-kutatók által kiegyenlítettnek jósolt versenyben majdnem száz mandátummal kevesebbet kapott, mint a váratlanul abszolút győzelmet szerző konzervatívok.
Budapesten Gaskó István egyedüli jelöltként az újabb elnöki mandátumhoz szükséges 50 százalék plusz egy szavazat helyett mindössze 37 százalékot kapott a VDSZSZ Szolidaritás vasutas szakszervezet tisztújító kongresszusán (más hírek szerint kellő mennyiségű szavazat híján a szavazólapra sem került föl a neve).
Londonban alig fél nappal az urnák lezárása után Ed Miliband pártelnök bejelentette, hogy kizárólag őt terheli a felelősség a Munkáspárt történelmi vereségéért, ezért lemond pozíciójáról. Pártelnökként már csak az aznap délutáni II. világháborús megemlékezésen vett részt, szombat óta átmeneti elnök irányítja a Labourt.
Budapesten Gaskó István elmondta, hogy tulajdonképpen nem ő bukott meg, náluk kollektív döntéshozatal dívik, és most az egész vezetőséget leszavazták. Ami történt, annak semmi köze közép- és hosszú távú folyamatokhoz, spontán, ad hoc ármánykodás, ami minden civil szervezetben elő szokott fordulni hébe-korba.
Ed Miliband egyébként győzött saját választókerületében, Doncasterben. Ha ott helyben sem kellett volna a népnek, akkor föl sem merült volna a kérdés, hogy maradhat-e a párt elnöke.
Gaskó Istvánban föl sem merült, hogy ha még abban a helyi szervezetben sem kell a tagságnak, ahol nyilván mindenkit személyesen ismer, akkor nem kellene-e lemondania a Liga szakszervezeti tömörülésben viselt elnöki posztjáról.
Sőt, csodálkozott is, amikor a riporter ezt fölvetette.
