Hitel, hitelesség

A bankok hitelezési képessége nem javul, és ez hátráltatja a gazdasági növekedést – írja Várhegyi Éva (Brókerbotrány: felelősök és felelőtlenek, ÉS, 2015/13., márc. 27.). A bankok hitelezési képességét persze könnyű lenne javítani, ha az állam tovább konszolidálná őket, vagy enyhítene adókötelezettségeiken, illetve hagyná őket, hogy számukra egyoldalúan kedvező szerződéseket kössenek ügyfeleikkel. Csakhogy ami nekik jó, az nekünk, adófizetőknek nagyon sokba kerül, úgyhogy egyelőre nincs lelkiismeret-furdalásom a bankok „nehéz helyzete” miatt. Azért sem, mert a Magyarországon működő multik nem Budapesten fognak hitelt felvenni, a magyar kisvállalkozók életben maradásának nem a hitelszűke a sarokpontja. Hiszen már 2,5 százalékon is lehetne felvenni bővítésre kölcsönt, de ha a piac szűkül, ki meri megkockáztatni? Ráadásul a rizikófaktor egyre nagyobb: ha az új vállalkozás bejön, és tartósan komoly nyereséget hoz, megjelenik egy kormányközeli erő, amelyiknek át kell adnod, vagy tönkretesz. Amikor a törvényesség útjai bizonytalanok (pontosabban biztosan tudjuk, hogy a hatalom ellenőrzése alatt áll), akkor a vállalkozási kedv lelohad. Ha ingyen adják a kölcsönt, akkor is.