ÚJ ÉDES ANNÁK?
PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 13. szám, 2015. március 27.„Az, ki magát szerződésileg bizonyos háztartási v. gazdaságkörüli személyes és folytonos szolgálatoknak legalábbis egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére kötelezi,
c s e l é d n e k (...) neveztetik.”
Nagyanyám 1927-ben kiállított, ereklyeként őrzött cselédkönyvéből idéztem. Olvashatóak benne a g a z d á któl kapott minősítések: „minden tekintetben rendes”, „hűséges” stb.
Egy MTI-hír olvasása után kerestem elő a füzetecskét: „Egyre több pénz folyik a költségvetésbe az ún. cselédadóból.” Nyomtatásban egyes lapok idézőjelbe tették az új bevételi forrás nevét – talán érezték, hogy ez így nincs egészen rendben –, mások nem.
Bizony ki kellett volna találnia a kormánynak erre valami más kifejezést. Mostanában a fogalmak – többségében – indokolatlan átnevezése a divat. Épp ez az akkoriban is megalázó szóhasználat bukkanjon fel újra és legyen szalonképes 2015-ben?
Vizynék kora lejárt. Vagy mégsem?
