SŰRŰ KOPEK

PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 12. szám, 2015. március 20.

Vannak még, akik szeretik a kultúrát, nem könnyű nekik. 

Egyik kellemes klímájú déli nagyvárosunkban működik egy Szláv Kultúrák Baráti Köre nevű kis közösség, melynek néhány tucat tagja, kultúrafüggő honpolgár, érdeklődő, egyetemi oktató, hallgatóik, nyugdíjasok, sok éve nem nyugszik. Kirándulnak, múzeumba, színházba mennek, pártolják a diákszínházat, meghallgatják egymás felolvasásait stb. Oroszul vagy szerbül, szlovákul vagy csehül. Ukránul vagy akár ruszinul.

E sokat próbált baráti kör a társasági jog kíméletlen előírásainak megfelelően évente zárszámadást készít. Nem kicsi a tét, nyilván: a szláv kultúrák ravaszdi brókerei évente akár 100 000 forintot is megforgatnak kétes céljaikra.

A minap véletlenül a kezembe került tavalyi elszámolásuk. Bevételeik (tagdíj, 1 százalék, felajánlások) mintegy 120 ezer forintra rúgnak. Féktelenül urizáló kiadásaik – múzeumi belépődíj, kiállítási terembérlethez, diákszínháznak kellékek, ásványvíz, színházjegy, koszorú stb. – summája 60 ezret kóstál.

Sajnos Hrisztosz koporsóját sem őrizték ingyen: számlavezetési díj 43 ezer forint. Még egyszer: negyvenháromezer forint. 

Szerencsére bankjuk maga sem veti meg a kultúrát: gáláns könyvelése 8 (azaz nyolc) forintot írt jóvá kamat címén. Jó év volt. 

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 20. szám, 2018. május 18.
LXII. évfolyam, 17. szám, 2018. április 27.
LXII. évfolyam, 6. szám, 2018. február 9.
Élet és Irodalom 2018