MIÉRT LŐTT SÁGVÁRI?

A Ságvári Endre neve és személye körül kialakult ideológiai kampány gusztustalan. Kormányzati tényezők állnak az inkvizíció mögött, fügefalevélként rántva maguk elé a tudományos akadémia ajánlását, mely nem ajánlja közintézmények, utcák, terek elnevezését Ságváriról. A szegedi gimnázium, a Ságvári, persze nem várta meg az ajánlást – már hatvan esztendeje „a” Ságvári. De most nem olyan időket élünk, hogy a józan ész szavára vagy éppen történelmi érvekre visszavonulna a militáns hatalom. A botrány elmúlik, nyomában, miként nagy tüntetések után, csak a szemét marad az utcán. Egyetlen darabkáját mégis megőrzésre ajánlom.  „Ságvári vajon miért a magyar hatóságok, munkájukat végző nyomozók ellen fordította fegyverét 1944 nyarán, amikor a megszálló nácik, SS, Gestapo ellen is lehetett volna harcolnia?” Miért is? Mert a nyomozók törtek rá egy cukrászdában, azok fogtak rá fegyvert, és azok lőtték le. A Magyar Nemzet (2015. március 2.) cikkírójának, ha nem ilyen demagóg, az is eszébe juthatott volna: miért nem fordultak szembe a magyar fegyveres erők a náci megszállással. A magyar csendőrség miért állt oly készségesen a nácik rendelkezésére több százezer vidéki zsidó deportálásában? Szánalmas a kísérlet a kollaboráns fegyveres erők legrosszabbjainak védelmében kommunistázni.