Ő LETT VOLNA
PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 10. szám, 2015. március 6.A szegedi Ságvári Endre Gimnázium a magos minisztérium szándéka szerint névváltoztatásra kényszerülne.
Ságvári Endre nem comme il faut manapság. A Magyar Tudományos Akadémia hírhedett történészbizottsága állásfoglalásában a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14/A. § (2) bekezdése alapján nevét közterület stb. elnevezésére nem ajánlja, mivel a „XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható”. Ez annyiban igaz, hogy Ságvári neve valóban összekapcsolódott egy XX. századi önkényuralmi rendszer fennállásával, amennyiben annak képviselőivel vívott fegyveres harcban vesztette életét. Történt mindez 1944. július 27-én, amikor a szóban forgó rendszer éppen bevégezni készült vidéki zsidó honfitársaink, mintegy 350-400 ezer ember bevagonírozását és transzportálását, amit nevezett Ságvári nem vett jónéven, és bátorkodott fegyveresen ellenállni.
Még hogy iskola viselje a nevét...
De erről már sokat írtak.
Hanem, az iskola átkereszteléséről épületes vita bontakozott ki az elmúlt hetekben a helyi Délmagyarban. A kibontakozó – civil?, antifasiszta?, mindegy is, nyilván idegen hatalmak által ösztökélt és finanszírozott – társadalmi ellenállást érzékelve a jobboldal mozgósította minőségi, helyi segéderőit. Egyikük bravúros érvelése szerint a név indexre tétele indokolt, mivel ha Ságvári – minden fegyveres okvetetlenkedése ellenére s a nemzet balszerencséjére – történetesen mégis túléli a háborút, akár az ÁVH parancsnoka is lehetett volna ’45 után. És akkor ő lett volna a Péter Gábor. Ha csak úgy nem.
Tiszta szerencse, hogy még idejében lelőtték.
