KOLLÉGÁK

PÁRATLAN OLDAL - LIX. évfolyam, 3. szám, 2015. január 16.

Jurij Andropovra emlékeztek január 11-én a moszkvai ORT televíziós csatornán. Az egykori SZKP KB főtitkárát mi 1956 kapcsán ismerjük, amikor is Gerő Ernő az ő közvetítésével hívta be „rendet csinálni” Budapestre a főváros környéki garnizonokból az orosz csapatokat, illetve amikor a forradalom napjaiban arra buzdította a régi pártokat, hogy ismét kezdjenek el működni. (Aztán persze vezetőiket letartóztatták.) Nevéhez fűződik a szovjet megszállás kieszközölése Hruscsovnál, illetve azon elitalakulatok megszervezése, amelyek ’68-ban Csehszlovákia lerohanását előkészítették. Ekkor már a KGB-nek volt az egyes számú vezetője, és innen is került a Szovjetunió élére 1982-ben. Bár haláláig már csak 16 hónap maradt hátra, ebbe azért belefért egy újabb offenzíva indítása Afganisztánban, egy dél-koreai utasszállító repülőgép lelövése és közép-hatósugarú rakéták telepítése az NDK-ba.

Hogyan jött le mindez az orosz tévében: szegény Andropovnak állandóan a vesebántalmak okoztak fájdalmat, és 1956-ban mint budapesti nagykövetnek még a magyarok is. De azért ott is rendet tudott teremteni. Ezt követően tíz évig az SZKP KB főosztályvezetőjeként a szocialista országok együttműködésén (tehát nem sakkban tartásán) munkálkodott. „Nagy orosz államférfi volt”. Kicsorduló könnycsepp a birodalom népeinek lerablásáért, megalázásáért és függetlenségük elvételéért semmi, viszont elismerés, hogy ilyen sokáig a KGB élén tudott maradni. Az államvédelmi hatóságnál volt egy kollégája, aki akkoriban került ki az iskolapadból, de később szintén Oroszország első embere lett. Talán ezért most Andropov ajnározása.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 12. szám, 2019. március 22.
LIX. évfolyam, 42. szám, 2015. október 16.
LVIII. évfolyam, 26. szám, 2014. június 27.
Élet és Irodalom 2022