KÍNAI STATISZTIKA

PÁRATLAN OLDAL - LVIII. évfolyam, 37. szám, 2014. szeptember 12.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára 2014. április 4-én sajtótájékoztatót tartott, a kínai export volt a téma. Az eseményről a Magyar Nemzet cikket és grafikont közölt, amelyek szerint 2001 óta minden áldott évben emelkedett a magyar export, és 2013‑ban csúcsot dönt majd 448 milliárd forintos szinten. (A végleges éves adatok áprilisban még nem álltak rendelkezésre.)

A KSH adataiból az is kitűnt, hogy az igazi Keleti Nyitás a Gyurcsány-kormány alatt történt, hiszen 2001 és 2010 között a kínai export 32 milliárd forintról 318 milliárdra ugrott, ami majdnem ezerszázalékos növekedés. Az Orbán-kormány eddig 318 milliárdról 448 milliárdra tudta növelni a kivitelt, az is szép teljesítmény, mintegy 41 százalékos növekedés.

Viszont a Kínai Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar export (náluk import) 2012-ben nem növekedett, hanem éppenséggel csökkent. Szerintük az 2011-ben dollárban 2452 milliót tett ki, és 2012-ben 5 százalékkal, 2323 millióra csökkent. A magyar adatok szerint ugyanezen időszakban, 337,7 milliárd forintról 407,2 milliárdra ugrott, vagyis majd 21 százalékkal nőtt.

Hogyan lehetséges ez? A magyarok szerint nőtt az export, a kínaiak szerint pedig ugyanabban az időszakban csökkent? Granyák Gergelytől, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettesétől kapok szakszerű választ. Köszönet érte.

Granyák úr szerint a magyar és kínai adatok közötti eltérés részben technikai, részben adminisztrációs okokra vezethető vissza. Például ilyen eltérés az év végén szállítmányozás alatt lévő áruk kérdése, amely a kínaiak szerint beleszámít az adott évi exportba, az OECD-tagok statisztikái szerint viszont nem. Az adminisztrációs okok hátterében pedig a közvetítői szállítmányozás alatt bekövetkezett újracsomagolás és újraárazás áll.

Majd azzal folytatja, hogy „a KSH adatai alapján Kínába irányuló exportunk 7,2 százalékos növekedést mutat 2011-ről 2012-re (1,68 mil­liárd USD-ról 1,81 milliárd USD‑re). Az Eurostat-adatok alapján 2012‑ben a Kínába irányuló magyar export értéke 1,79 milliárd USD volt, mely négy százalék növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.”

Vagyis a magyar sajtó által közölt, forintban kifejezett adatok alapján a kínai export 2011 és 2012 között 21 százalékkal nőtt, de ugyanezen növekedés dollárban számolva már csak 7,2 százalékos volt. Az Eurostat szerint (ugyancsak dollárban) ez tovább zsugorodott, ők már csak 4 százalékos növekedésről tudnak, végül a kínai statisztikusok szerint, megint csak dollárban kifejezve, valójában 5 százalékos csökkenés történt. 

Ezen sorok írója egyetért Granyák úrral, hogy az eltérő módszerekkel számított exportadatok széles sávban mozoghatnak. De azért illene azt is elárulni a magyar publikumnak, hogy az exportnövekedés kizárólag a magyar számítási módszerrel töretlen. Ha ugyanazt kínai metodikával számoljuk, a 2 százalékos növekedésből 5 százalékos csökkenés lesz.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 18. szám, 2022. május 6.
LXVI. évfolyam, 17. szám, 2022. április 29.
LXVI. évfolyam, 15. szám, 2022. április 14.
Élet és Irodalom 2022