Kollektív felelősség

Azt írja Révész Sándor (Bűntudathasadás, ÉS, 2014/11., márc. 14.), hogy a nemzet és a bűn nem kapcsolódhat össze, egy nemzet nem lehet bűnös vagy ártatlan egység. Ezzel egyetértek, de úgy gondolom, hogy mégiscsak van olyan, hogy kollektív felelősség, persze nem jogi értelemben, és ha van, akkor lehet beszélni róla. Vegyük Willy Brandt példáját. Révész Sándor szerint ő pusztán a maga nevében, mint antináci hős ereszkedett térdre a varsói gettó emlékműve előtt, gesztusa nem a bűnösségüket fel- és elismerők bűnvallását jelzi. Csakhogy a német Wikipédia idevágó – forrásokra alapozott – szócikke szerint (Kniefall von Warschau) Brandt gesztusát a nemzetközi közvélemény a bocsánatkérés gesztusaként értelmezte, és mivel kancellárként hivatalos látogatást tett Varsóban, ahol egy fontos egyezményt is aláírtak, amely sok vitás kérdést rendezett a két ország között, nyilvánvalóan a Német Szövetségi Köztársaság nevében tette meg ezt a gesztust. És talán mondhatjuk, hogy egy állam valamiféle kollektívumot, és nem pusztán a maga intézményeit képviseli. Egyébként pedig az NSZK hivatkozhatott volna arra, hogy ő mint állam jogilag teljesen ártatlan, mert a háború utáni vezetői, népképviselői vagy akár tisztségviselői elvileg nem viseltek felelősséget a Harmadik Birodalom bűneiért. Tehát megint csak az intézményeken túlmutató felelősségvállalásról volt szó.

Azt hiszem, a kollektív felelősség – mivel ugye nem jogi kategória – önkéntes, belátásos alapon működik. Ki-ki annyi felelősséget vesz magára, amennyit gondol. Az egyéni felelősségeknek azonban valószínűleg van egy közös, virtuális halmaza, amely adott esetben, így vagy úgy komoly szerepet játszhat bizonyos politikai-történelmi folyamatokban. Ha nem lenne ez a közös, virtuális halmaz, a kollektív felelősség, akkor a tettesek kihalása után már nem is kellene a bűnök témájával foglalkoznunk. Mi mégis foglalkozunk (foglalkozni fogunk) vele, mert azt gondoljuk, hogy ez hátha az egész közösség számára tanulsággal szolgál.

Kérdés, hogy miképpen lehet ezt a kollektív felelősséget kifejezni, arról mondani valamit, ha egyébként eléggé nehezen megfogható. Vagy ki jogosult ezt a felelősséget mások nevében a maga hozzájárulásával, esetleg jelképes gesztusával alakítani. Nem tudom. Willy Brandt mindenesetre vette a bátorságot.