A múzeumi negyedekről 2.

Azt írja Ráday Mihály két héttel ezelőtt megjelent Einstand. Miért nem elég 22 hektár? című cikkében: „kétségkívül olyan is létezik a világban, hogy néhány múzeum egymás közelében áll. De az ilyen ritkább.”

Ezt cáfolandó György Péter egy héttel később A múzeumi negyedekről című hozzászólásában felsorol néhány várost (Washington, New York, Frankfurt, Bonn, Berlin, Bécs), ahol több múzeum valóban egymás közelében áll. Persze ezeken a helyeken sem áll minden múzeum egymás közelében, de kétségkívül akadnak múzeumok, amelyek egymás közelében állnak. A világ múzeumainak többségével György sem foglalkozik, nem tér ki például Párizs, Róma, Athén, London, Sanghaj, Los Angeles, Sydney és Barcelona múzeumaira, holott e városokban is akadnak olyanok, amelyek egymás mellett állnak, de többségük nem áll egymás közelében. György Péter kizárólag azokat a példákat idézi, amelyek alátámasztani látszanak állítását, de nem utal azokra, amelyek nem támasztják alá.

György nem tér ki Ráday cikkének fő állítására, a zöldterületek csökkenésének veszélyére, továbbá arra sem, hogy az általa felsorolt múzeumokat mikor, milyen forrásból építették, azt viszont adottnak veszi, hogy Budapesten a múzeumok területi centralizációjára szükség van, és az csakis a Városligetben valósulhat meg. Nem foglalkozik azzal, hogy Berlinben senki se akar új múzeumot a Tiergartenbe, Londonban a Hyde Parkba, New Yorkban a Central Parkba. A város vezetőit és az ott lakókat meg sem kérdezve meg aztán végképp nem.

De térjünk vissza a „vita” fő kérdéséhez: Létezik-e olyan is a világban, hogy néhány múzeum egymás közelében áll? Ritkább‑e az ilyen? György Péter felsorolása éppen azt bizonyítja, hogy Ráday mindkét felvetése igaz. Van ilyen, de ez a ritkább.