Fogalmi eltérések

VISSZHANG - LVIII. évfolyam, 5. szám, 2014. január 31.

Az Élet és Irodalom 2014. január 24-i számában jelent meg Mélyi József Mi lesz majd a szobrokkal? című írása, amely a budapesti Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállása, 1944. március 19. című emlékmű koncepciótervével foglalkozik. A szerző a címben és a cikk szövegében is többször a szobor szót, illetve fogalmat alkalmazza, és ez a szóhasználat, illetve fogalommegjelölés egy emlékmű esetében pontatlan és megtévesztő. Míg a szobor általában műalkotás esélyét hordozó, művészi szándékokat reprezentáló munka, az emlékmű azonban csaknem mindig a művészet szféráján kívül létrehozott objektum. (Meglehetősen ritka, amikor egy emlékmű szoborrá válik, és kivételes esetekben szobor is vállalhat emlékműfunkciókat, de nézzünk csak körül Budapest és a magyarországi települések közterein: az emlékművek százai – amelyek létrehozását most már egy hosszabb időre tényleg fel kellene függeszteni, vagy néhány generációra abbahagyni – a szobrokként, a műalkotásokként való megnevezés lehetőségét eredendően kizárják.) Fülep Lajos művészetteoretikus a Magyar szobrászat című alapvetésében már száz évvel ezelőtt, 1918-ban élesen elkülönítette egymástól a szobrászat és az emlékműszobrászat világát, megfogalmazván, hogy az utóbbi „A politika vagy a tömeg-sznobizmus szolgálatában állott, és közben elfelejtette vagy soha meg sem ismerte a művészi feladatokat.” Fülep Lajos nyomatékosan felhívta a figyelmet arra is, hogy az emlékműszobrászat „…nem egyes jelenségekből áll, hanem valóságos, egész világ, valóságos kozmosz: saját világnézettel, törvényekkel, esztétikával és logikával. Az ész világának az ellentéte: a másik, a negatív, az abszurd világ, hol a nonsens a valóság Ding-an-sichje, őslényege, akarata. De éppen azért, mert ilyen teljes és tökéletes világ, külön fejezetet kell majd egyszer szentelni neki.” Természetesen ezt a fejezetet majd a szobrászat, a szobrok történetén kívül kell megírni – és ezért fontos, hogy megvédjük a szobor szót, illetve fogalmat a művészeten kívüli jelenségek kártékony jelentéslerakódásaitól.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 15. szám, 2021. április 16.
LXIV. évfolyam, 34. szám, 2020. augusztus 19.
LV. évfolyam 3. szám, 2011. január 21.
Élet és Irodalom 2024