Kaliforniai intermezzo

VISSZHANG - LVIII. évfolyam, 3. szám, 2014. január 17.

Furcsa gálaünnepségre került sor tavaly novemberben a 13. Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon, amelyet immár két helyszínen, Los Angelesben és San Franciscóban, rendeztek meg. A Magyar Nemzeti Filmalap is támogatta az eseményt, ezen sorok írója a San Franciscó-i vetítéseken vehetett részt. Az életműdíjat Joe Eszterhasnak, a sikeres forgatókönyvírónak ítélték oda, és Halász János kulturális államtitkár is Los Angelesbe repült, mert személyesen szerette volna átadni a kitüntetést. De Eszterhas nem jött el az ünnepségre, az utolsó pillanatban szerződéses kötelezettségre hivatkozva lemondta a részvételt. Helyette egy levelet küldött, amelyet felolvastak a meglepődött közönségnek.

Tudni kell mindehhez, hogy Joe Eszterhas 1944-ben Csákánydoroszlón született, és Eszterhás József Antalként anyakönyvezték. Édesapja dr. Eszterhás István (1907–2001) miniszteri tanácsos, író, a Nyilaskeresztes Párt tagja. Antiszemita pamfleteket írt, és még egy könyvégetést is megszervezett akkoriban. A visszavonuló németekkel menekült, majd hontalanként sikerült besurrannia az Egyesült Államokba. Ott a clevelandi emigráció egyik vezető egyénisége lett, legalábbis addig, amíg az amerikai hatóságok vizsgálni nem kezdték fasiszta múltját. Miután a katolikus hitben nevelkedett Joe megtudta apja előéletét, szakított vele, nem bocsátotta meg hazugságait. Egyébként sem volt jó véleménye a magyarokról: „A magyarok erőszakosak, az öngyilkosságig szenvedélyesek, túl gyorsan mondanak ítéletet, szűklátókörűek, antiszemiták és rasszisták”, vagy „ha meglátsz egy magyart az utcán, menj oda, és vágd pofon! Ő tudni fogja, hogy miért kapta”.1

Mostani levelében azt írta, hogy az életműdíjat apjának köszönheti, akit nagyon szeretett, és akinek biztatása nélkül nem lehetett volna sikeres. Azt tanulta tőle, hogy nem a vallás vagy a bőrszín számít, hanem a teljesítmény. Nagyot csalódott, amikor megtudta, hogy apja antiszemita volt, és ezért még betegágyán sem látogatta meg. Levelét így fejezte be: „Soha többé! Soha többé! Soha többé!” Eszterhas sokat tud az amerikai magyarok szégyenletes titkáról. Arról, hogy a második világháború után nemcsak horthysták, de számos nyilas, sőt, Európában elítélt háborús bűnös is Amerikába menekült. A magyar közösségek sejtették, hogy bűnösök is rejtőzködtek közöttük, de nem kérdeztek, elfogadták, gyakran dicsőítették a kétes múltú bevándorlókat. A már Amerikában nevelkedett generáció izgatottan kutatta szülei múltját, és sokan nehezen akarták elhinni, hogy felmenőik fasiszták voltak. Megkérdőjelezték a bizonyítékokat, még a bírósági ítéleteket is. Wass Albert fia, Huba, aki az amerikai hadsereg tábornoka, sem hitte el, hogy szeretett Papija jogerősen elítélt háborús bűnös, pedig a romániai ítélet jogerős. A magyar emigráció pedig azt terjesztette, hogy a vádak „koholtak”, a bűnösséget igazoló dokumentumokat „fabrikálták”, és az ítéletek a „kommunista vérbíróságok” bosszúja a magyarokon.

Eszterhas ezt nyilatkozta erről: „Később persze már hallottam, hogy ezzel az emigrációs hullámmal főleg nyilasok sodródtak ide, és harsányan antikommunistáztak, hogy eltereljék a bevándorlási hivatal figyelmét arról, mi mindent követtek el a második világháború alatt.” A gyakran már csak angolul beszélő utódok érdeklődése nem lankad, egyre többen szeretnék megtudni, hogy kik is voltak a szüleik, nagyszüleik. Dokumentumfilmek és memoárok százai születnek napjainkban is. Eszterhas elsőként nyúlt a magyar emigráció kényes témájához, negyedszázada írta a Music Box (Zenedoboz) forgatókönyvét, amely Costa-Gavras rendezésében 1990-ben Berlinben Arany Medve-díjat kapott. Jessica Lange-t Oscar-díjra jelölték, ő alakította a háborús bűnökkel vádolt magyar bevándorló lányát, és a film producere Andy Vajna volt. 1990-ben Eszterhas megtudta, hogy saját apja is benne volt ezekben a számára „gyűlöletes dolgokban”.2

Halász államtitkár láthatóan kényelmetlenül feszengett, miközben a levelet felolvasták, pedig neki is és a magyar társadalomnak is előbb-utóbb szembe kell néznie saját történelmével. Amerikában ez már elkezdődött.

 

1 Faith, work, life, Cleveland Plain Dealer, 2008. szeptember 5.

2 Návai Anikó: Joe alapjában véve Józsi, Népszabadság, 2004. november 30.

 

(Az Eszterhas-levél felolvasásáról készült videó a következő website-on megtekinthető, http://hffla.com/videos/, az a negyedik klip.)

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 14. szám, 2024. április 5.
LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 7. szám, 2024. február 16.
Élet és Irodalom 2024