Áder Amerikában

Szóval a magyar köztársasági elnök végigzarándokolta az észak-amerikai magyar közösségeket. Fárasztó, kemény utazás lehetett. Nem is az a nagy baj, hogy banális dolgokat mondott nekik arról, hogy számíthatnak Magyarországra (vajon miben?), hanem az, hogy eközben egyetlen egyesült államokbeli vagy kanadai politikai személyiséggel sem találkozott. Pedig talán szerencsés lett volna egy szenátorral, esetleg egy kormányzati vezetővel beszélgetni a világ soráról. Ami azt illeti, meglehetősen kellemetlenül érezném magam washingtoni nagykövetünk, a pénzügyi életben korábban jeles személyiségként számon tartott Szapáry György helyében, ha az államelnököm éppen körutat róna az országban, és még egy tisztességes diplomáciai vacsorát sem tudnék összehozni neki néhány unatkozó törvényhozóval, hiszen 1956 emlékére ez legalábbis elvárható lenne. De nem. Persze, tudom, a cél nem a magyar–amerikai és magyar–kanadai kapcsolatok ápolása volt (miért is lett volna), hanem a közös ünneplés, de hát mégis.

De Semjén Zsolt sem tétlenkedett: vállalva a hosszú (első osztályú, kétmilliós) repülőút (plusz szállás és nem csekély napidíj) és a jelentős időeltolódás okozta fáradalmakat, az Ausztráliában élő magyarokat kereste fel, hogy velük ünnepeljen és elmondja, számíthatnak Magyarországra (vajon miben?). Ő is kerülte a helyi politikusokat, elvégre nem azért utazott tizenhatezer kilométert, hogy ausztrál vezetőkkel lopja a napot. A gyakorlat végül is bevált, már 2010-ben is járt arra.

Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen távoli országban fontos esemény egy magyar miniszterelnök-helyettes látogatása. És ez bizonyára így is van. Canberrai nagykövetségünk honlapján ugyanis ez az utolsó említésre méltó esemény:

„A canberrai magyar nagykövetség 2013. március 24-én tartotta megemlékezését az 1848. március 15-i forradalomról. Az ünnepség keretében sor került állampolgári eskütételre. Az ünnepi műsor részeként fellépett a canberrai Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes, Papp Éva szavalt, valamint Summerfield Zsófia 1848-as nótákat adott elő. Sült kolbász, zserbó és Ausztrália legjobb lángosa volt az ünnepi menü. A programot táncház zárta.”

Ez igen. Ez színvonal. Csak így tovább.