MAGYAR MESÉK

Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy Péter-Pálra Orbán Viktor országában a sík erő meghoszta a maga kalászát, ha teccik, a sikert. Mán csak a vakja és a négy milijó szegénye nem látta, hogy I. Fülkefor lött a legsikeressebb kerál a demokrácija figefája alatt közel és távol. Há hogyne, ha törvént hozott hat marékval, s annak bétartásával megszereszte magának és a tisztőtt udvartartásának, ami köllött, vagyis járt, s ha mán járt, hogyne köllött vóna! Tejet, mézet, fődet, vizet, napfőkeltet, naplementet, ügyészséget, parlamentet, ellensúlyt és féket, fővárost és lekvárost, béfolyást és kifolyást, tömjént, mirrhát, stadionyt, hon a fű kövér, ott vót néki lepapírozva, lesimicskázva minden, a kincstárba. Csak ám ez a „kincstár” nem eggy lézerporoszlók őrözte bankobjektom vót, hanem az öszves. Maga az ország, na! Az üvé vót, meg a küssebb-nagyobb trafikosaijé, hogyne védte vón meg! A magyar emberek zsebit, mellybe az ű keze vót tövig! Ami eggyetlen zseb vót lényegibe, a Haza Zsebe, s nem vót eladó, mer mán meg vót véve családilag, nadrágostúl. Megvót a buli ezer évre, az Únijó atta a pézt, s amég adta, pampoghatta, hogy jogállamiság meg Alapszerződés. Igenyesen jól jött a kekecériájok, lehetett kaszabaszálkodni a komonikácijó éretten ringó kalászi közt, hon szóvivőktű övezve ügön szerette morzsógatni a kerál a magyar búzát, minek a legnagyobb a sikertartalma. Hogyne vóna, ha eccő sikeres a kerál, s lába nyomába a magyarok, fölfüggesztett tekintetvel egymásra. Minek níznének másfele? Ahont csak megfordúl I. Fülkefor, csökkent eggyet a rezsin, fültövön ver egy bankot, nyújt egy szárnyat-combot, a hóttakat kacagányostól föltámasztja, keze eggy mozdúlatával megkékölteti a vizet a sokat szenvedett Lenyulak szigetin, mellyet mast foglalt vissza Tarlós komájával a komonistáktól, kik húsz évig akadályozták bunkerharc keretiben a lóvasút kiépítését, mit eztán fődíszített proletárgyerekek húznak majd közmunkába lovastúl. S ha ez nem vóna elég, eccő majd elég lessz, mer 2020-ra egy millió új munkahel lessz, kőtörési pontok százaival!!! Az penig, hogy a sikertelen brüsszeliánusoknak van képök eggy sikeres ország sikeres fejit okétgatni, az a Redingné-Tavares-Bajnai Gárda elharapózásátúl van, nem mástúl. Penig szorul a hurok, Lovas ojságírónak bármikó fölbugyog a titkos forrása, ki ollan részletekrű számol bé, ha köll, mikhő képest a paksi csőszkunyhó pölyhő csibebabaház. S ha ezek után, nagy rajtkapottságokban, a liberrált fantáziájok talaján elmarasztalnák, mi több, szovjetmód gyámság alá vonnák a Nemzeti Siker Földjit, mire Kövér uram szerént es bővön van esély, avval nem köll foglalkozni, szemtelen pártküzdelem, retoripityom, mi a magyarok kerálátúl Jeruzsálem, nem Makó, amég itt nincs a vége, fusselhadval vagy anékül.