HÁRY A MIENK

PÁRATLAN OLDAL - LVII. évfolyam, 25. szám, 2013. június 21.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár felszólította Szlovákiát, hogy azonnal fejezze be történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő magatartását, és Skultéty László huszár zászlós hamvait szállíttassa vissza eredeti nyughelyére. Újaradra.

A Wikipédia szerint 1738-ban született, 93 éves korában meghalt Skultéty, aki a Habsburg-birodalom katonája volt, egyaránt magáénak vallja a magyar és a szlovák hagyomány. Nálunk Háry János alakjának ihletője. Garay János róla írta Az obsitos című elbeszélő költeményét, amelyet Kodály Zoltán zenésített meg. A múlt században Skultéty születési helyén, Hegyesmajtényben (ma: Majtin) élő Jan Martis is írt róla két könyvet. A Szlovák Hadtörténeti Intézet „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségeként” tartja számon. A Népszabadság által megkérdezett szlovák hadtörténész, Vladimír Seges szerint, aki a huszárról több tanulmányt írt, anyanyelve szlovák volt. A Budapesten is tanult Segeš hozzátette: ennek akkoriban nem volt jelentősége, ma pedig értelmetlen az ilyen kutakodás.

Tény, hogy Skultéty néhány csontból álló maradványának Szlovákiába szállítása román hozzájárulással és a magyarok kihagyásával történt. Újratemetését születési helyén június 27-ére tervezik.

Mondhatnánk azt, hogy a kérdés nem igazán tartozik a magyar kormányra, de kezdeményezhetné történészek vitáját. Ez akkor lenne valós alternatíva, ha olyan pipogya kormánya lenne Magyarországnak, mint 2010 előtt. Háry János azonban nemzeti múltunk része, és ahhoz ragaszkodnunk kell! Főleg most, amikor a huszár legendás igazmondását olyan alkotó módon továbbfejlesztették, mint a Nemzeti Ügyek Kormánya regnálása idején.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 36. szám, 2020. szeptember 4.
LXIV. évfolyam, 35. szám, 2020. augusztus 28.
LXIV. évfolyam, 21. szám, 2020. május 22.
Élet és Irodalom 2020