KÉTES FÉLMAGYARSÁG

PÁRATLAN OLDAL - LVII. évfolyam, 4. szám, 2013. január 25.

Vannak véletlenek az életben. Én például véletlenül fedeztem fel, hogy egy környéken lakom Russell Targdzsal, Bobby Fischer egykori sakkvilágbajnok sógorával, sőt, egykoron találkoztam az azóta elhunyt Regina Wenderrel is, de nem tudtam, hogy őt korábban Regina Fischernek hívták, és azt sem, hogy Bobby mamája.

Öt éve halt meg az összeférhetetlen sakkzseni. Életéről nemrég új dokumentumfilmet mutattak be, Bobby Fischer Against the World (Bobby Fischer a világ ellen), és megjelent Frank Brady vaskos életrajza is, Endgame (Végjáték) címmel.

Amerika-ellenes kirohanásai, zsidóellenessége, inkoherens megnyilvánulásai népszerűtlenné tették Bobbyt az Egyesült Államokban, sokan szellemi leépülésre, Asperger-szindrómára gyanakodtak. 1972-ben még hőssé kiáltották ki az újdonsült világbajnokot, 1992-ben már elfogatóparancsot adtak ki ellene, amikor megszegte az amerikai törvényeket, és Szerbiában újra mérkőzött Szpasszkijjal.

Bobby hét évig Magyarországon „bujkált”, és ott is felröppent a szenzációs hír, hogy biológiai apja magyar származású. A feltételezést Budapesten tényként közölték, „Apja Neményi Pál fizikus volt”, hirdették a szalagcímek. Farkasházy Tivadar olvasmányos könyvet írt a sakkozóról, még azt is kiderítette, hogy a péceli rabbi leszármazottja! Az ÉS-ben Sanders Iván figyelmeztetett, hogy túlságosan gyorsan történt Fi­scher „félmagyarrá” deklarálása. (Gyorsmagyar, ÉS, 2008/5., febr. 1.).

Bobbyt 1943-ban Robert James Fischer néven anyakönyvezték. Mamája szerint az apa Hans-Gerhard Fischer német biofizikus volt, akit Amerikában senki sem látott. Miután Regina 1997-ben elhunyt, kiderült, hogy az amerikai hatóságok évtizedekig figyelték, mert feltételezték, hogy szovjet kém. Az FBI-dossziéból a sajtó arra a következtetésre jutott, hogy Bobby biológiai apja valószínűleg Neményi.

Regina Wender 1913-ban Svájcban született, kétéves korában került az USA-ba. Felnőttként kommunista elveket vallott, a ’30-as években Németországba, majd a Szovjetunióba költözött, ahol összeházasodott Fischerrel. Kislányuk, Joan (Bobby nővére) Moszkvában született. De a házasság zátonyra futott, és Regina a világháború kitörése előtt kislányával visszaköltözött az Egyesült Államokba, férje pedig Chilébe vándorolt ki. 1945-ben hivatalosan is elváltak.

Az amerikai hatóságok szerint Regina 1942-ben 29 éves fiatalasszonyként intim kapcsolatokat ápolt a 47 éves magyar származású fizikaprofesszorral, Neményi Pállal, aki anyagilag is segítette őt. Neményi későbbi végrendelete, a fizikai hasonlóság, valamint számos levél arra utalt, hogy ő volt Bobby biológiai apja.

De az édesanya mást állított! Mivel férje német állampolgárként nem léphetett be az Egyesült Államokba, ezért Regina 1942 nyarán Mexikóba utazott, hogy ott kibéküljön Fischerrel. Ennek a randevúnak a „gyümölcse” Bobby. Az életrajzíró Brady részletesen kutatta a mexikói történetet, és azt írja, hogy az elképzelhető. Bobby sem ismerte el Neményi apaságát, 2004-ben német állampolgárságát arra hivatkozva kérte, hogy anyakönyvi kivonatán Gerhard Fischer neve szerepel.

Amikor Bobby sógorát, Targot kérdezem minderről, elmondja, hogy szerinte Neményi volt az apa. Hosszasan magyarázza, hogy nem csupán a fizikai hasonlóság, de a magyar fizikus sajátos térlátása is bizonyíték erre. Kevés hitelt ad a mexikói kalandnak, de végül bevallja, hogy teljes bizonyossággal azt sem lehet kizárni.

Nyomós érvek szólnak Neményi apasága mellett, viszont azt is nehéz elhinni, hogy Bobby mamája, aki orvos volt (doktorátussal hematológiából), egész életében titkolta volna híres fia biológiai apjának kilétét. Még a Neményi apaságát publikáló újságíró, Peter Nicholas is azt írta, hogy az amerikai sakktársadalom kétkedéssel fogadta a szenzációt, sokan úgy vélték, hogy egy DNS-vizsgálat nélkül az csupán újságírói feltételezés.

Bobby Fischer „félmagyarságára” nincs minden kétséget kizáró bizonyíték, de a sakkzseni életét ma többen kutatják, mint valaha, és engem az sem lepne meg, ha a jövőben újabb fordulatot venne ez a történet.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 21. szám, 2019. május 24.
LXIII. évfolyam, 20. szám, 2019. május 17.
LXIII. évfolyam, 16. szám, 2019. április 18.
Élet és Irodalom 2019