Erősítése révén erősíteni

VISSZHANG - LVII. évfolyam, 2. szám, 2013. január 11.

A nyelvtudomány nem ismeri a nehéz nyelv–könnyű nyelv fogalompárt – írja Nádasdy Ádám (A német nyelv meglepő könnyűsége, ÉS, 2012/51–52., dec. 21.). Hiszen a gyerekek többé-kevésbé azonos idő alatt tanulják meg az anyanyelvüket. Ha vannak különbségek, tehetjük hozzá, azok nem az anyanyelv nehéz vagy könnyű voltából származnak, hanem a gyerekek képességeinek, családi-szociális környezetüknek a különbségéből. De már egy-egy idegen nyelv elsajátítása során a nehéz–könnyű fogalompár nagyon is értelmezhető. Nádasdy tárcájának már a címe is ezt az állítást támasztja alá.

 

Könnyű német, nehéz angol

Én magam mintegy hatvan éve tanulgatom az angolt, de ma is szorongás fog el, ha angolul kell megírnom egy levelet. Németül viszont fél év alatt egész rendesen megtanultam, igaz, hogy Bécsben, és igaz, hogy a német diák, akivel közösen béreltünk szobát, odaadóan és szigorúan javítgatta a fogalmazványaimat. Az idegen nyelvet tanuló számára van nehéz nyelv és van könnyű nyelv. Csakhogy ezek nem abszolút fogalmak. Egy idegen nyelv megtanulásának a nehézsége függ a tanuló anyanyelvétől, egyéb nyelvismeretétől. Nádasdy Ádám tizenéves lánya hamar rájött, miért könnyű számunkra, magyar anyanyelvűek számára a német. Fiatalon elhunyt kollegám a Beszélő szerkesztőségében, a felejthetetlen humorú Nagy W. András egyszerűen azt mondta: – A német? De hisz’ az magyarul van. Ha az ember nem ismeri egy összetett szó német megfelelőjét, egyszerűen egymás mellé helyezi a két német szót, amelyekből az összetétel áll, és 60-70 százalékos találati biztonsággal megkapja a keresett német kifejezést. A magyar összetett szavak nagy része német összetételek tükörfordítása: megszoktuk őket, bár sok esetben nincs is értelmük. A pályaudvar a német Bahnhof fordítása. Csakhogy a német Bahn eredetileg a sűrűségben tört nyiladékot, átvágást jelentette, tehát logikusan fejlődött ki belőle az út, vasút jelentésű szó. Az olaszból kölcsönzött pálya viszont küzdőteret, versenyt jelentett, csak a német hatására lett belőle vaspálya, vasút. A nyelvújítási indóház sokkal logikusabb elnevezése lett volna a vasútállomásnak, a pályaudvar mégis kiszorította.

A német szórend szigorúan kötött: a nagyobb német nyelvtanok néhány oldalon felsorolják a szórendileg lehetséges német mondatok összességét. A magyarul tanuló külföldiek azt szokták mondani, a legnagyobb nehézséget számukra nem a bonyolult igeragozás jelenti, nem is annak a megtanulása, hogy egy szóhoz -ban vagy -ben ragot kell-e illeszteni, hanem a szórend, amely aligha foglalható szabályokba, és amely számunkra gyönyörűségesen tág lehetőséget biztosít jelentésárnyalatok kifejezésére.

Egy-egy idegen nyelv elsajátításának nehézsége az idővel is változik. Füst Milán sok éven át dolgozott a Lear király fordításán. (A színházak sajnos jobbára mellőzték, ki tudja, miért.) Az egyik egyetemi előadásában az Öregség költője azt állította, nincs nehezebb dolog, mint angolul írni. Ha egy angol levelet kell megválaszolnia, a szöveget először elküldi a nevelt lányának, aki nála jobban tud angolul, utána a budapesti angol tanszék professzorának, és csak az ő javításaik után küldi el Angliába a címzettnek. Vas István, nyolc Shakespeare-dráma, John Donne, Thackeray és még sok más angol klasszikus fordítója büszke volt rá, hogy a Times Literary Supplement közölte egy angolul írt olvasói levelét.  

 

A könnyű angol

Ez ma már nem így van. Ma a világ angolul beszél, talán a hellenizmus korának görögje óta nem volt olyan nemzetközi nyelv, mint ma az angol. A középkori latin a papok és a művelt rétegek közös nyelve volt, a parasztok ellenben többnyire csak az anyanyelvükön beszéltek, és ki se tették a lábukat a falujuk környékéről. A francia a XVIII–XIX. századi arisztokrácia világnyelve volt. Krisztus születése idején azonban az arámi anyanyelvű gazdák is görögül írták a földbérleti szerződéseket, és görögül beszéltek a római légióknak azok a katonái is, akiket a Földközi-tenger keleti térségében toboroztak. Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetségének éveken át német elnöke volt. Kiválóan beszélt angolul, hiszen a Szövetségnek az angol volt a munkanyelve, de jól tudott franciául, sőt az afganisztáni válság kedvéért megtanulta a pástú nyelvet is. Egy nemzetközi konferencián egy lelkes bolgár lány eldicsekedett az elnöknek, hogy németül tanul. – Minek? – kérdezte az elnök. Aztán elmagyarázta az elszomorodott lánynak, hogy a németet a szorosan vett német nyelvterületen kívül sehol sem tudja használni.

Ma senki sem küldi nyelvi ellenőrzésre professzorokhoz az angol levelét. Minden cégnél van jó néhány munkatárs, aki magabiztosan fogalmaz angolul. Nemzetközi hálózatokhoz kapcsolódó szervezeteknél felvételi követelmény az angol használata írásban és szóban.

Amikor még a Magyar Helsinki Bizottság vezetője voltam, gyakran írtam jelentéseket fogva tartottak helyzetéről, elemzéseket törvénytervezetekről. Ezek némelyike belekerült angol nyelvű kiadványokba is, a szövegeket az angolul nálam sokkal jobban tudó kollégáim állították elő. Csodáltam őket, többek közt azért is, mert a fordítás általában 30 százalékkal rövidebb volt, mint az én írásom, de minden benne volt, amit leírtam. Ellenpróbára nem került sor, eredeti angol szövegeket nem kellett magyarra fordítani.

 Nemrégiben azonban egy ismerősöm megkért, hogy egy nemzetközi kulturális-társadalmi rendezvénysorozat angol tájékoztató füzetét fordítsam magyarra. Belenéztem a szövegbe, csupa ismerős szó, kifejezés, az ügy maga rokonszenves, megígértem hát, hogy másnapra megcsinálom a fordítást. De jaj, már az első szónál fennakadtam. Nem ám azon a filozófiai problémán, amelyen az öreg Faust, hogy az Ige volt-e kezdetben, vagy netán a tett. A nekem rendelt füzet első fejezetének élén az Executive Summary alcím állt. Aki angolul fogalmaz, az habozás nélkül leírja ezt a kifejezést. Minden kézikönyvben benne van, hogy a tervezeteket, javaslatokat, programismertetőket egy ilyen című fejezettel kell kezdeni. A gyakorlatot a magyar törvény-előkészítés is átvette, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatok indokolása Vezetői összefoglalóval kezdődik. Rendjén van, hiszen a bevezető a miniszteri expozé összefoglalása. De egy kulturális rendezvénysorozat ismertetése elején? Ki itt a vezető, és mi köze van a rendezvényhez? Az executive az, aki valamit végrehajt, kivitelez: a politikai életben a kormány, a gazdaságiban az igazgató. A németek nem lacafacáznak a pontos fordítással, a bevezetőt „Kurzfassung”-nak, „Rövid összefoglaló”-nak nevezik. De engem gyötörni kezdett az execu­tive szó. Hiszen angolul is lehetne a cím egyszerűen Summary. Hosszas töprengés után, holott engem nem zavart meg Faust kóbor pudlija, az „útbaigazító” szót pötyögtem be a gépbe. Ezután persze nem írhattam összefoglalót. A végső változat Útbaigazító összefoglalás lett. Nem tetszett, de jobbra nem futotta. A nyolcoldalas angol szövegben tizenötször fordult elő a project szó. Az internetes SZTAKI szótár szerint a project főnév jelentése tervezet, beruházás, létesítmény, tervrajz. Országh László középszótára ehhez még hozzáteszi a kutatási terv, feladat jelentést. A füzet az eseménysorozatot „large-scale European projectnek” nevezi. Ezt „nagyszabású európai vállalkozásnak” fordítottam. „A local group has been selected to manage the project”. Magyarul: „egy erre a feladatra kiválasztott helyi csoport szervezi a teendőket” A „Project Descrip­tion” alcímből A tervezet leírása lett. Az angol szöveg tizenöt project szavának öt magyar kifejezés felel meg. Mire végeztem a munkával, úgy éreztem, magyarul sokkal nehezebb fogalmazni, mint angolul.

 

Pályázati pidgin

A dús karácsonyi étkezéseket követő ejtőzés idején egy fiatal barátommal beültünk egy pohár borra egy kávézóba. – Írjuk össze a proposal English (a pályázati angol) leggyakrabban előforduló szavait – javasoltam. Két perc alatt tíz szó volt a listánkon. Nagyot nevettünk. Kézenfekvő volt, hogy a szavakból összedobjuk egy lehetséges pályázat néhány alapmondatát. Our team will promote sustainable development by networking and cooperation with the relevant stakeholders to achieve the project goals. The project will build on lessons learned from international best practices. (Csoportunk kapcsolatok kiépítésével kívánja elősegíteni a fenntartható fejlődést, és a megfelelő érintettek együttműködése révén kívánja elérni a tervezet céljait. A tervezet azokra a tanulságokra épül, amelyeket a nemzetközi gyakorlat jó megoldásaiból tanultunk.) – Ez vicces – mondtam –, de nyilvánvalóan paródia. Sikeres pályázatok szövegéből kellene példákat találnunk. A barátom elővette az okostelefonját, és már diktálta is: Objective 1. Strengthening the voice and role of the civil society by further strengthening the cooperation of civil society actors (...). Objective 2. Raising domestic and international awareness among professionals, international stakeholders and the general public (...) (1. cél: A civil társadalom szereplői együttműködésének további erősítése révén erősíteni a civil társadalom hangját és szerepét; 2. cél: Hazai és nemzetközi vonatkozásban ráébreszteni a szakmabelieket, a nemzetközileg érintetteket és a közvéleményt...)

Félreértés ne essék: a pályázatot felkészült civil szervezetek nyújtották be, súlyos társadalmi kérdések vizsgálatára kértek és kaptak nemzetközi támogatást. Kizárólag a nyelvről akartam írni, ennek a házgyári angolnak az elviselhetetlen könnyűségéről. A nemzetközi szervezetek újmódi pidgin Englishéről, amely éppúgy panelekből épül fel, mint hajdan a párthatározatok szövege. Értelmük azoknak se volt, mégis emberek, kezdeményezések sorsa függött tőlük.

Az internetről letölthető egy játék, konferenciákon lehet játszani. Ötször öt mezőben 24 gyakran használt panelszó olvasható, az internet automatikusan cserélgeti a készletet. A játékosok hallgatják a szónokokat, és megjelölik, ha valamelyikük kimondta a táblázaton található szavak egyikét. Akinek vízszintesen vagy függőlegesen öt találata van, halkan, félhangosan, vagy ha van hozzá mersze, akár harsányan bemondja: Bullshit. Bingo. Magyarul: Megvan. Lószar!

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 51–52. szám, 2022. december 22.
LXVI. évfolyam, 32. szám, 2022. augusztus 12.
LXIV. évfolyam, 51–52. szám, 2020. december 17.
Élet és Irodalom 2023