Vízóra 2

VISSZHANG - LVI. évfolyam, 29. szám, 2012. július 20.

Az ÉS június 29-én közölte írásomat Amerikai vízóra címmel. Abban azon lamentáltam, hogy míg Magyarországon hatévente kell cserélni a lakások vízmérőit, addig Amerikában ugyanazokat a vízórákat tizenöt évente cserélik. Arra a következtetésre jutottam, hogy azért silányulnak hiteltelenné ilyen rövid idő alatt a magyar vízmérők, mert remek üzlet a hibátlan vízórák gyakori cseréje, és a bizniszt a 38/1995. (IV.5.) számú kormányrendelet nemcsak legálissá, de kötelezővé is teszi.

Tíz nappal írásom megjelenése után meglepő dolog történt. A Vidékfejlesztési Minisztérium néhány soros javaslatot tett a cikkben kritizált 38/1995. (IV. 5.) kormányrendelet módosítására, és a publikum három (!) teljes napot kapott annak véleményezésére. A javaslat szerint a mellékvízmérőket ezután nem hatévente, hanem nyolcévente kell majd cserélni, és azokat azonnal le is plombálják. A fantasztikusan jövedelmező (és teljességgel felesleges) külön plombálást ezzel felszámolná a kormány.

Nagyszerű dolog ez! Olvassa a hatóság az ÉS-t, lát egy jó ötletet, és azonnal intézkedik. Ki meri ezek után azt állítani, hogy Magyarországon a sajtónak nincs hatalma?

Csak azt nem értem, hogy most miért éppen nyolcévente kell cserélni az órát? Ha már módosítanak, miért nem tíz vagy tizenöt évre változtatják azt? Készült-e valamiféle tanulmány, vannak-e számítások, mérések? Úgy tűnik, hogy az elmúlt tizenhét évben (a rendelet 1995 óta van érvényben) teljesen feleslegesen cseréltették le hatévente a méregdrága vízórákat a védtelen fogyasztókkal.

Nejem szerint nem kell okvetetlenkedni. A hivatal most egyetlen tollvonással enyhített a logikátlan rendeleten, de ha megharagszanak, vissza is vonhatják a javaslatot. Jobb, ha hallgatok, elvégre két év hosszabbítás is több mint semmi.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 48. szám, 2022. december 2.
LXVI. évfolyam, 47. szám, 2022. november 25.
LXVI. évfolyam, 39. szám, 2022. szeptember 30.
Élet és Irodalom 2022