A mérőeszközökről

VISSZHANG - LVI. évfolyam, 27. szám, 2012. július 6.

Vitázni szeretnék Garai László állításával, miszerint „a mérőeszköz sohasem csökkenti vagy gyarapítja azt, amit mérhetünk általa” (Forgolódnak a tőkés birodalmak?, ÉS, 2012./26., jún. 29. ). Már a klasszikus fizika képviselői is tudták, hogy egy gyűszűnyi forró folyadék hőmérsékletét nem lehet pontosan meghatározni, mert a nála nagyobb tömegű hőmérő a hőátadás miatt torzítja az eredményt. A kvantumelmélet eredményeinek közzététele után pedig világossá vált, hogy a véges energiakvantumok nem teszik lehetővé a méréshez nélkülözhetetlen kölcsönhatási energia nullára csökkentését. Az a tény pedig, hogy a kvantummechanikai folyamatok alapvetően valószínűségi törvények szerint működnek, lehetetlenné teszi a korrigálást. Azaz a megfigyelés és a mérés az elemi részecskék szintjén megváltoztatja a dolgok menetét. Az elemi részecskék világában nem a formális logika és a kauzalitás törvényei érvényesek, sőt Neumann János híres munkájában (Mathematische Grundlagen der Quantenmechanik) még a makroszkopikus világ kauzalitását is a „nagy számok törvényéből” származtatja, és szerinte az „igazi”, azaz az elemi világ törvényeiben minden az okszerűség, a kauzalitás ellen szól.

Elgondolkodtató, hogy a kauzalitás, sőt a racionalitás hiánya mennyire szembetűnő a kvantummechanikától távoli területeken is, például a nemzetek egymás közti kapcsolataiban. Az ÉS ugyanezen számában Vizvári Béla A Nyírő-ügy szerkezete távolról nézve című írásában arról ír, hogy a Nyírő-kultusz életre keltésében a jobboldal számára külön öröm, ha a románokat is bosszantani lehet vele. Én magam is úgy hittem (okszerűnek és ésszerűnek tűnt), hogy az újratemetési kísérlet felháborítja a románokat, mindaddig, amíg Csíkszeredában néhány román ismerősöm el nem mondta: ezen az ügyön a románok nem bosszankodnak. Nagyrészük azt sem tudja, ki volt Nyírő József. Néhányan szánakoznak rajtunk, néhányan meg abban reménykednek, hogy az ősszel esedékes parlamenti választások előtt a magyarok még felfedeznek néhány nácit és antiszemitát, akiket majd politikai road­show keretében kísérelnek meg eltemetni. Így, a magyarok megosztásával az RMDSZ kieshet a bukaresti törvényhozásból. Úgy tűnik, a románok többet tanulmányozták Neumann János munkáit, és mérőeszközeik is jobbak, pontosabbak, európaiabbak, mint a Magyarországon most használatosak.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 34. szám, 2021. augusztus 27.
LXV. évfolyam, 26. szám, 2021. július 2.
LXV. évfolyam, 25. szám, 2021. június 25.
Élet és Irodalom 2021