A másik oldal

Messzemenően nem értek egyet Vásárhelyi Máriával (Jó ízlés, ÉS, 2012/19., máj. 11.). Azok, akik a Napkeltében megjelentek, többségükben demokratikus választások révén töltöttek be pártpozíciókat a közéletben. Amennyiben Gyárfás Tamás ezeket az urakat és hölgyeket nem engedi be a műsorába, az a többpárti demokrácia és a szólásszabadság elvei szerint kirekesztésnek minősült volna. Más példa: ritkán volt efféle kellemetlen vendégem, de egyszer megkaptam Mónus Áront. Meggyőződésem, hogy érdemes volt odaültetni, mert annyi baromságot hordott össze, hogy azzal magát járatta le. Az ilyenről is szükséges tájékoztatni a közvéleményt. Szerintem a szélsőséges egyedek a nem szélsőségesen gondolkodó nézőt nem győzik meg. Akik meg egyetértenek velük, azok úgyis egyetértenek. Magam bármilyen elvakult emberrel hajlandó vagyok eszmét cserélni, mert amíg dialógus van, addig nincs agresszió. Csak egy a fontos, hogy ezekben a diskurzusokban képviseltessék – igenis! – az ízlés, az civilizáció nevében való ellenvélemény és a pártatlanság. Attól tartok, hogy Vásárhelyi Mária gyakorta épp olyan elvakult és elvadult, mint azok, akiket egyébként hallatlan felkészülten és okosan támad.