Magyar mesék

PÁRATLAN OLDAL - LV. évfolyam 45. szám, 2011. november 11.
Egyszer volt, hol nem volt, mán azután vót, hogy az Eva ki lett vezetvel e mai kocsmábúl, meg es nőtt ötven milliárdval az adóbevétel, ebbül lehetett stadionyt építeni, hogy Szaud-arábia, meg Kína válogatottját legyen hun méltóan fogadni lapdarúgás tárgyköribe. No, ennek vót utána a nemzet, mikó a Keráli Unortodox Megoldások Hivatalába eccőcsak kopogtattak. Titkársága élin nagy bojtval kiment az altiszt, ajtót nyitott. Ott állott egy csuporszemű legény, hogy ű Kerényi Imrét keresi. Ki es hítták nyomba a nagy alaptörvészt, mer ügön szerette a kihívásokot. Epp nemzetközi és jó nevű művészekvel konzultállott, de tömegivel, addig-addig, hogy „A Kerál új ruhája" (10000×10000, olaj, vászon) című föstményre igenyesen pályáztatni köllött. Na, mit ityegel, szép ecsém, kérdte Kerényi, mellik részit föstéd le zivataros múltunknak? A jövőnknek, Imre bátyám, mondotta a legény, azzal eléhúzott az iszákjábúl egy teccés szerénti nagyságú és fölfogású képet. „A közmunkaprogram kivilágétcsa Mária Országát" vót a címe. Erre mán át lett karolva a válla, így sétállottak föl-le a Hivatal előtti csillagösvenyen, panyókára vetett kényszerzubbonvval. Egymillió konyakalap láccott a föstményen, Start föliratú, s fürdőzött a villanyfénybe. Ű konok, premissza ember, monta a legény, így abból indút ki, hogy egy közmunkásnak vagy van biciglije vagy szerez. Ennek okábúl pízbe csak az egymillió állvány kerül. Állvány, ecsém? Ahhát, főbakolni a biciglit, hogy ne az utat burungassa a kerék, hanem a dinamót szaporán, ameddig a szem ellát. Meg kőne, ami elvezeti az áramot a néphő, derót, ilyesmi, lajtkocsi. Továbbá négy az egyhő arányba fényrendész, az egyenletes tempó végett, ahogy a csillag megy az égen, gumibotval. Ezek napszállatkó csak reápattantanák az egymillió magyar, illetve kisebbségi huszárt a bringájára, oszt halivúd. Taposnának reggelig, felül bocskaiba, alul joggingba, lényegibe eppúgy mint othun, ahon a legjobb, sóhajtotta a csuporszemű helettes államtitkár, friss kinevezésivel lehegetve a homlokát. Nem a bolondnak es megéri havi huszonnyócér? Nappal alvás, karbantartás, pizzafutár-tanfolyam, hétvége a családé, pályakép, jövőkép, táblakép, élnek bódogan, amíg meg nem halnak.
A szerző további cikkei

LVIII. évfolyam, 15. szám, 2014. április 11.
LVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. április 4.
LVIII. évfolyam, 13. szám, 2014. március 28.
Élet és Irodalom 2024