MÓRICZ ÉS AZ ALAPTÖRVÉNY

Nem úgy van az, mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, hogy összevissza tanítunk ezt is, azt is az iskolában, hanem lesz itt szigorú nemzeti alaptanterv, ahhoz kell igazodnia mindenkinek. A kérdés csak az, ki és mi kerül bele ebbe az ígért dokumentumba. Petőfinél rezeg a léc, bár a március 15 i hivatalos állami ünnepség alapján úgy tűnik, kissé „megvágva" még jöhet. Adyért már jobban aggódom, hiszen annyi rosszat írt Tisza Istvánról, és Széll Kálmán se volt a szíve csücske.
És ráadásul még Móricz Zsigmond is! Az alaptörvény Nemzeti hitvallás című fejezete határozottan állítja: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait", az Árvácska szerzője viszont amondó: „Az, akit én magyarnak mondok, az nem keresztény: az pogány. Ez a pogányság azonban a kereszténységnél nem alábbvaló, hanem feljebb levő vallási állapot." (A kételkedők utánanézhetnek az író Boldognak akarom látni a szegény magyar népet című újságcikkében.) Ilyen álláspont után neki se jósolok nagy jövőt.
A gyerekeink meg tanulhatják Herczeg Ferencet, Papp-Váry Elemérnét és Wass Albertet.