Genetikusan?!

VISSZHANG - LV. évfolyam 36. szám, 2011. szeptember 9.
Mint tudjuk, a több rassz keverékéből összeállt magyar nép ugyanúgy nem homogén „faj", ahogyan az emberi faj (homo sapiens sapiens) egyetlen népe vagy rassza sem különülhet el homogén fajként, és amelynek mentalitását ugyanúgy nem határozhatják meg gének, ahogyan az emberi faj egyetlen népének mentalitását sem határozhatják meg gének, mivel azok csupán a szellemi tulajdonságaink biológiai hátterét képesek meghatározni.
Ezt azonban ketten nem tudják: a neonácik és Kertész Ákos.
A magyar genetikusan magasabb rendű - írják rendszeresen az előbbiek (de olykor a közép-jobbosok is): minden fontos, kulturális jelenségnek „a" magyar a kitalálója, „aki" vérében hordja a (szerintük perdöntő) harci-fizikai felülkerekedés lehetőségét, ezért „fajspecifikusan" messiási, illetve nagyhatalmi pozícióra termett, és különleges küldetéssel bír a világ népei között.
A magyar genetikusan alacsonyabb rendű, hiszen alacsonyabb erkölcsiségű - írta le most Kertész Ákos az Amerikai Népszavában: „A magyar genetikusan alattvaló". Emellett azt is leírta, hogy homogén csoportként, „a" magyarként felelős a holokausztért: „Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holokausztért egyedül a magyar a felelős".
Ha minden jól megy, a szélsőjobb ezért föl fogja jelenteni. Mivel azonban a neonácik praktikus megfontolásokból és haszonlesésből nem vállalják a saját irányzatuk nevét (mert az érvényesülésükhöz a liberális demokráciák kínálta jogrendet akarják kihasználni, és élni akarnak a véleményszabadság lehetőségeivel), a beígért vád szerint a vita tárgya nem az lesz, ami közöttük valóban a vita tárgya, hogy tehát akkor most alacsonyabb rendű e, vagy magasabb rendű-e a homogén fajnak képzelt magyar, egy ugyancsak képzeletbeli, genetikai hierarchiában. Hanem az lesz, hogy ki a náci: a neonácik-e vagy Kertész Ákos. Erről kell tehát majd a bíróságnak döntenie.
És mivel Kertész kijelentése valóban náci alapvetésű, hiszen kulturális-társadalmi jelenségek mögé biológiai meghatározottságokat képzel, a bíró okkal fogja megállapítani, hogy Kertész szellemisége náci.
A neonácik pedig a nemzet védelmezőiként és az igazság bajnokaiként fognak kikerülni az ügyből.
Így jár az az ország, amely húsz éve nem képes tisztázni a „faj", a „rassz", a „genetika", a „náci" és a „vélemény" fogalmait, valamint nem veszi komolyan Bibó István figyelmeztetését a hamis alternatívák kalodáinak kárairól. Pedig ha nem is genetikusan, de intellektuálisan talán már csak képes lehetne erre.
A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 29. szám, 2020. július 17.
LXIV. évfolyam, 28. szám, 2020. július 10.
LXIV. évfolyam, 20. szám, 2020. május 15.
Élet és Irodalom 2020