MAGYAR MESÉK

Egyszer volt, hol nem volt, hogy a magyarok rezervált fődjin eccő csak fölszöktek a benzinárak, de a magasba ám, ollyan magosba, hogy még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak meg a Betyárseregnek es csípték a szemit. Márpedig ha csípték, attúl má nincs olly messzi, hogy szituációs gyakorlat keretibe el es süljék a karikás gépkarabély, különös tekintettel a más színű bőrszínre, meg a tetves zsidók lelövésire óne zsenánt. No, olly agresszívak vótak, szikárak, mohók, szinte fenevadak, hogy azonmód béjelentették a tűntetést a rendőrségen, meg es kapták rea az engedélyt a Hajógyári szigeten, a nagyszínpad előtt, a Sziget-fesztivál idejin. Hanem azonközbe a Sziget-fesztivál, mint minden évbe, nem kibérölte a jó kis helyet alattomba, hogy a konzumidióta söpredéknek agyromboló partit szervezzen? De. S akkor az onnantó magánterület vót. Höj, de kacifántos, ajangott a rendőrség, azzal odanyilatkozott, hogy ű jogilag nem anomál, egyezkedjenek a tűntetők a szervezőkvel, munkálják ki közössen, hogy mehetnek bé mégis zsidózni meg cigányozni a magos benzinárak ellen. De a megannyi oláhcionistának nem fájtak semmibe a magos benzinárak, ezér aszonták a hatvannégy betyárnyilasoknak, vegyenek jegyet. Nem úgy van az, Náci, hogy jegy, horgadtak föl azok, a benzinár nem várhat, őnékik ahhó az ustorkarikányi magyar fődhő a nagyszínpad előtt jussuk van, de izibe. Merhogy jussuk es vót, mer bé vótak jelentve rea. S hogy ők oda béduvadnak, ha az ég a főddel öszve es szakad. Amint a karvalymédea békapcsolta a mocskos kamerájit, meg es indútak Árpád-sávos zászlók alatt, nyilas és betyáros pólóba, ahogy dukál. Erre biza nem az lett, hogy megnyílott a vörös tenger, hanem a brutális rendőrterror lett. Akkora, hogy magát az elnököt, Zagyva György Gyula nemzeti ellenállót, ösmert országgyűlési képviselőt es előállétották, aki mint egy kesztyűt vágta a zsiványparlament szemibe véráztatta mentelmi jogát. A benzinár meg maradt, nem vót, aki járjon utána.